Zala, 1948. május (53. évfolyam, 101-122. szám)
1948-05-01 / 101. szám
1948. május 1. Z1A L A A dolgozók Iinnepe Irta: Bencsik István főispán • Szór te a világon két tábor áll «zömben egymással. A dolgozók tábora az ©gyík, a henyélek tábora a másik. A nenyélők, a dologtalanok csak úgy tudnak megélni, hogy. olyan tőkékkel, pénzzel, vagy géppel rendel köznek, amelyeknél fogva ki tudják uzsorázni a dolgozókat. Olyan társadalmi rendet tudnak fenntartani, amelyben egyedül bizonyos javaknál: a tulajdona miinka nélküli megélhetést tud biztosítani. dói tudják ezek a dologtalan élősködők, hogy a dolgozók bizonyos idő múlva megunják ezt az állapotot és igyekeznek rajta változtatni. Ezért jón lőre kiépítik a maguk hatalmi szerveiket, megfizetik társadalmi rendűk hivatalnokait, hogy ezeknek úgy tűnjék fel: a magukét yédik akkor, amikor a tőkés élősködők rendjét szolgálják. így, bár a tőkések elenyészően kevesen vannak a dolgozókhoz képest, mégis megfizetett sajtójukkal, megfizetett rendőreikkel, megfizetett katonaságukkal, megfizetett tudósaikkal, megfizetett hivatalnokaikkal erőszakkal, vagy megrendezett »szabad« választásokkal biztosítani tudják hosszú időn keresztül hatalmukat a dolgozók felett. Mivel azonban az nem igazság, hogy egyesek munkátlanul dőzsöljenek, milliók pedig munka alatt gör- nyedezve koplaljanak, ezért az igazság utat tőr1 a népek között és mikor erre ;az igazságra elóg sokan rájönnek, a dolgozók széttörik láncaikat. Ez a folyamat tart ma világszerte és ezért olyan idegesek az amerikai milliomosok. A teremtő munka és a harácsoló tőke harca dúl az egész világon. Mióta ez a, harc megindult, a dolgozók szerte a világon ünnepük mindért'év május 1-én a munkát és hirdetik a munka biztos diadalát. A május elsejét azokban az országokban is ünnepük a dolgozók, amelyekben még a tőke rabságában élnek, meri; ez az ünnep ébren tartja bennük is a reményt, hogy egyszer ők is szabadulnak á tőke rabságából. De felszabadultan, örömünnepként ünnepelnek május 1-én azok a dolgozók, akik már levetették a tőkések jármát, akik munkájukkal nem a dőzsölök kényelmét, hanem a saját boldogabb jövőjüket építik. Es mi már e felszabadult népek közé tartozunk. Az évezredes földesúri rabságban sínylődött parasztság ma már magának dolgozik, közvetlenül érzi ezt az a 600.000 magyar család, amelynek a demokrácia saját dóidét adott és ezzel kizárta azt a lehetőséget, hogy 3000 munkátlan földesül- kényelméért verejtékezzen. Amit ezután verejtékezik, azt már a saját boldogulására teszi. De közvetve érzi a felszabadulást az az 1*800.000 régi birtokos parasztcsalád is, amely a maga 5—20 kát. holdas kis birtokán a múltban bankár, gyáros és földesur ütöttje-m- go ttja Irént kínlódott a nagytőke és g, nagybirtok fojtogatásában. Ha nagyok is még a háború ütötte sebek, de ez a dolgozó sereg is érzi, tudja, látja, hogy az ut a szabadság levegőjében felfelé vezet. Pedig még csjak most kezdünk igazi lendületet venni ezen az utón. A bankok és a gyárak államosításával csak most jutottunk oda, hogy a bankok olcsó mezőgazdasági kölcsönökkel, a gyárai: nagyobb tömegben gyártott mezőgazdasági gépekkel és eszközökkel, műtrágyával stb. lényegesebben tudják majd segíteni a parasztság felemelkedését.. ' Mikor a dolgozói: harca a tőkés kizsákmányolok ellen megindult, még csak az ipari munkásság értette meg ennek a harcnak rendkívüli fontosságát és igazi lényegét. A parasztságot földesurai gondosan tudatlanságban tartották, tervszerűen akadályozták iskoláztatását. A látástól vakulásig tarkó kegyetlen munka nem hozott a falu népének annyit, hogy fiait Legalább középiskolába küldhette volna. A művelődés a parasztgyerek számára 10— éves korában, amikor szellemileg a legfontosabb lett volna, befejeződött. ' A szétszórt falusi település is akadálya volt a parasztság öntudatra ébredésének. Gondosan vigyázott is a földesúri Magyarország, hogy a paraszt ne ébredjen kiuzso- rázcttsága tudatára. Jól tudjuk, hogy még a hírhedt Bethlen-—Peyer-fél© paktumban is szerepelt az a feltétel, hogy a Szociáldemokrata Párt a parasztság között, nem szervezkedhet. Ilyen körülmények között a földesúri világnak sikerült azt a képtelen hiedelmet elterjeszteni a parasztság között, hogy az ipari munkásság mozgalmával ártalmára lehet a parasztságnak. A tájékozatlan, mesterségesen tájékozatlanságban tartott parasztság képes volt hitelt adni annak, hogy az egyik dolgozónak az a célja, hogy a másik dolgozót elnyomja. A parasztság ilyen félrevezetésével sikerült a kis létszámú tőkéseknek tartani hatalmukat azzal, hogy a dolgozók egyik n,agy táborát kihasználták a másik ellen. Ez ,a hamisítás nem. kerülhette el bukását. Amint ,a szabadság napja felsütött, elolvadt ez a haz.ug- ságvár. A parasztság rájött, hogy dolgozók érdeke közös: a munka megbecsülése. A tőkések érdeke is közös, a dolgozók kizsákmányolása. A legtöbbet dolgozó parasztság érdeke az, hogy kiki a munkája alapján nyerjen ,a társadalomban megbecsülést és .anyagi elismerést. Érdeke tehát egy az ipari munkásság és a szellemi dolgozók érdekével és ellenkezik minden dologtalan érdekével. Ebből a felismerésből .született meg az a munkás-paraszt szövetség, amelynek jegyében 1948 május 1-én felszab adu i’tan, boldogan ünnepli minden dolgozó a munka diadalát a tőke felett. ADY ENDRE: a cmmisw TELJESÍT MÉNYE nagy i&ijciíímányij szuperkészülék nagyte/j'esiiményürádió és eíeklromos gramofon ideális kombinációja, m Fenti világvevő Orion rádiókészülékek és zenegép 6—9 hónapi részletfizetésre kaphatók Nagykanizsán SZABÓ ANTAL rádióüzletében Fö-ut 5. sz. I Az összes tlpusu rádiók 9 havi részletre is | Ladeczky hangszer- és rá dió szak üz I e té b en_ Az élősködők fekete napja ez az örömünnep. Számításaik . összeomlottak. Hiába igyekeztek minden eszközzel egymással szembeállítani a dolgozók két nagy táborát, a parasztság falvilágosuitsága, öntudatra- ébredés© meghiúsította terveiket. Nem maradt más hátra, mint szedni a sátorfájukat és odébbállni nekik szebb tájak felé, ahol mé<* a dolgozók kizsákmányolása gondtalan életet biztosit a dologtalan oknak. De mi tudjuk, hogy szorul a hurok, a világon mindenütt ébredeznek a dolgozók, mindenütt befellegzett az ingyenélőknek. Mi mindenesetre tisztább levegőben, végre egymásra találva boldogan. Áldássál emberi verejték Ki egyetlen bús, vgksi szemmé Teszed a testünk, Szent festék, mellyel az egekre Lázadó, nagy képeket festünk: Áldassál, emberi verejték. Ez a teremtés s Isten-erőnek Emberi mása. Minden izzadt ember egy könnycsepp, A végzet könnyítő sírása : Áldassál, alkotó verejték. d a uiíáfúU „Mi döntjük majd el a Nagykanizsa és Egerszeg közti város- szépitészeti versenyt“ — Ígérik a M/iOlZT-lkeFíé&zeilb&n „Virágverseny“ Kanizsa és Egerszeg között — A kertészet látja el a MA- ORT-lakótelepet virággal. Még megvárjuk a fagyosszeuteket és azután kiültetjük virágainkat. ígérjük, hogy a lakótelep ablakai és kertjei tűzpiros virágokkal lesz tele. Junius elsejére készen leszünk a kiültetéssel... El is kel a sietség, — szövi tovább a beszélgetést a főkeríész mert Nagykanizsa kertészete versenyre hívta ki Egerszeget. — Egerszeg virágos, csinos kisváros — szólok közbe — neSzinte érzem a természet csodás erejét a MAORT-kertészet levegőjében. Ezer és ezer kis növény fejlődik itt a melegágyakban, az egyik helyen még csak kelnek a virágok, a másikon pedig már tűzpirosán virít a muskátli. Délután háromra jár az idő, a* melegágyak üvegtáblái félretolva, a virágok szabadon élvezik a napfényt. Boldogan bontogatja szirmait a muskátli, úgy tűnik, mintha ebből a virágfajíából lenne a legtöbb. Virág és virág mindenütt — Kevés kertészet dicsekedhet Magyarországon ma annyi muskátlival, mint a nagykanizsai MAORT-kertészet —, büszkélkedik a főkertész — még a fővárosnak sincs annyi muskátlija mint nekünk. Hogy miért? Ebben a virágfélében nagy pusztítást okoMájus 2-tín MK.'P-mujá.lisa Bodo-keflbea
