Zala, 1948. április (53. évfolyam, 75-88. szám)

1948-04-02 / 76. szám

1948. ápriíis 2. ZALA 3 Villámankét arról, hogy mit fót&&zóH is mit a katri'zsaL fno-xi Nem tűrhető, hogy hétről-hétre szemét ponyvákat vetítsen a nagykanizsai mozi »Két sláger egy műsorban!« —• kiöl lette legújabb műsorát Kanizsa egyetlen niózija. Nos, mi megnéz­tük ezt a két slágert és véleményünk ugyanaz, nj.int amit a nyaltban egy­szer már leszögeztünk: a kani^ai közönség jobb sorsra érdemes és Kár ■ tiz-tizenötéves filmek megtekintésé­re kény szeri te ni. Csakhogy akkori megállapításunk pusztába kiáltó szó maradt — lega­lább is a jelek azt mutatják és most ismét »csodá attak bámulhatjuk« az utolérhetetlen Tóni Tvlert, a^gáncs­nál kük banditát, aki persze álruhába, bujt detektív' sí ), stb.'— ahogy azt Uncle Samuka Hollywoodban elkép­zeli. Sajnálattal kell megállapítanunk ezekből, hogy városunk egyetlen mo­zija most már következe lesen ezek­kel- a ponyvafii makkéi tkoktól j a a közönsége^. És hogv ez mennyire nincs ínnyé ne a közönségnek, azt legjobban azok a megjegyzések il­lusztrálják, amelyek lépten-nyomon elhangzanak a Városi Mozi müsor- pcíitiktij áva I szemben. Szerkesztőségünk most egy vil­lámankét kereteken niégsz ói alt at ja mindazokat, akik figyelemmel- kísé­rik a mozi műsorát véleményt alkot­tak arról és kifejtették nézetüket, hogy mit várnak el Nagykanizsa egyetlen mozijától, aminek ma már nem csupán szórakoztató üzemnek Ide a demokrácia egyik hatalmas ne­velőeszközének kell lennie. Érettségi előtt él ló fiatalember: T — Szeretek moziba járni és álta­lában érdekel minden jó film. Nem titkolhatom, hogy az utóbbi időben csak ritkán mehetek moziba, meri ezek a cowboy és egyéb ponyva- filmek nem érdekeinek. Sokkal szí­vesebben nézném meg azokat a fil­meket, amelyeket Pesten is játsza­nak és alig várom, hogy láthassam például a Diktátort, vagy a nagy orosz történelmi filmeket. Egy sfjumunhás : — Csak ritkán megyek moziba és akkor is csak a jó és értékes filmeket nézem meg. Az utóbbi idő­ben sajnos csak elvétve akad erre mód. Egy jó magyar filmet szeret­nék már látni. Sokat hallottam az első valójában demokratikus filmal­kotásról, de ez még mindig nem jutott el Kanizsára. A'’»Valahol Európában« cimü filmnek biztosan nagy sikere lenne itt is. A tisztviselő: —- Figyelemmel kisérem a buda­pesti mozik műsorát és csodálkozás­sal tapasztalom, hogy itt Kanizsán csupa olyan filmeket játszanak, ame­lyek a fővárosban már a »kültelki« moziknak sem kellenek. Ideje volna, hogy a sok bárgyú meséjü amerikai film helyett végre már a haiadó- szol lemü amerikai filmeket is láthas­suk. Ali van pl. a Diktátorral, vagy a Monsieur Vérdoux-vai, Chaplin két hatalmas f j 1 m j ével ? A munkás: — Én csak egy héten egyszer megyek moziba, de legtöbbször bosz- szankodva jövök ki onnan és arra gondolok, miért kell ilyen hitvány filmeket megnéznünk. Mindig job­bat várok és mindig rosszabb jön. Eddig még úgyszólván egyetlen fil­met sem láttam a kanizsai moziban, amely a munkásélet bajaival foglal­kozott volna — természetesen az orosz filmeken kívül. Csakhogy azok ritkán kerülnek el hozzánk. A kereskf dő: — Sűrűn járok Budapestre és megvallom őszintén, ha fenn va­gyok, mindjárt moziba is megyek. így legalább olyan filmet nézek meg, amilyet én akarok. Legutóbb is a Diktátort láttam és igazán örülnék, ha a- kanizsai közönséghez is mie­lőbb eljuthatna. Legjobban azon csodálkozom, hogy a nagy orosz tör­ténelmi filmek, mint a Rettenetes Iván, vagy a Jégmezők lovagja -— amelyeket Pesten már közel két éve láttam — Kanizsán még mindig nem mutatták be. Ideje volna már, hogy ezek is eljussanak ide a többi orosz és francia dokumentumfil­mekkel együtt. A pedagógus: — Megdöbbenéssel tapasztalom, hogy a kanizsai mozi legújabban úgyszólván állandóan olyan filmeket Egész Nagykanizsa lázas ér­deklődéssel készül, liogy az or­szág bel szabadulásának harma­dik évfordulóját minél méltóbb1 keretek között ünnepelje ineg. Néhány nappal ezelőtt már is­mertettük a nagy vonalakban •összeállított műsort, amely már akkor az egyik legnagyobb sza­bású ilyen ünnepélynek Ígér­kezett. Kedden délután a városház,a közgyűlési termében újabb1 érte­kezlet volt a város vezetői, a Nemzeti Bizottság, a pártok, az egyházak és a társadalmi egye­sületek képviselőinek részvéteié­vel. Ezen az értekezleten már véglegesen is megái lapod lak Nagykanizsa felszabadulási ün­nepélyének műsorában. Vasárnap, április 4-én reggel 6 órakor támogatós ébresztő lesz. Fél 10-kor valamennyi; templomban hivatalos isten­tisztelet lesz. 1-1 órakor kegye­leti váltófutás indul az orosz hősi szobortól és ugyanoda tér vissza. A hivatalos ünnepség a szinházkerLben lesz és negyed Április 4-én, mint mindemét -az országban, Zalaegerszegen is méltó keretek között kívánják megünnepelni a fasiszta uralom alól való felszabadulás harma­dik évfordulóját. A Nemzeti Bi­zottság álital összeül litoitt műsor ezen a napon a következő lesz: délelőtt a Nemzeti Bizottság, a város, a pártok, a rendőrség és honvédség valamint az ifjú­ság küldöttségei megkoszorúzzák az io rósz temetőben a hősi halot­tak sírját. Déli 12 órakor a játszik, amelyek a serdülő fiatalság lelkét rossz útra terelik. És persze ezeket a filmeket legnagyobb száza­lékban ezek a fiatalok látogatják, akik a maguk gyermekeszével el­fogadják az amerikai maszlagot. Ez az oka annak, hogy olyan sok a fiatalkorú bűnöző. Megállapítható ugyanis, hogy ezeknek legnagyobb részét a rossz film vitte a bűn útjára. íme, néhány vélemény a kanizsai mozinak teljesen hibás útra terelő­dött műsor-politikájáról.' A vélemé­nyekből kitűnik, hogy a kanizsai közönség már őszintén unja a vad­nyugati filmeket és a többi holly­woodi fércmunkát. Ezért még egy­szer és utoljára azzal a kéréssel fordulunk a Városi Mozi igazgató­jához, hogy a jövőben csak valóban művészi filmeket hozzon mozijába és ne kényszerítse a közönséget, hogy minden silány alkotást meg kelljen néznie, mert a mozival ne­velni lehet és nevelni is keli. Pony­vafilmekkel pedig nem lehet ne­velni! Hársfai István. 12-kor kezdődik. A Nemzéti Bif zottság elnökének megnyitója) majd a Himnusz után Oláh Ottó határ vad ász szaval és a Líceum; énekkara énekel. Kasza Leven­te tanuló szavalata után a poli­tikai pártok, a szakszervezetek, az ifjúság, az MNDSz képvise­lői, Szabó-Btencze Béla őrnagy és Juhász Miklós kegye'srendij tanár beszél, majd Ádám György mond nagy ünnepi beszédet. Ez­után a kanizsai iskolák 400 tagú vegyeskara Liszt: Ünnepidal-át énekli Kelt ing Ferenc vezény­lésével. Végül egy szavalat után a váltófutás nyertes csapatának a dijakat. Az ünnepség a Szózat elének! ésével ér véget. A felszabadulási ünnepséggé a Szakmaközi Bizottság is fog­lalkozott és úgy határozott, hogy* a szervezett munkásság délelőtt 9 órakor gyülekezik a. szakszer- szervezeti székház előtt, ahon­nan kivonulnak a temetőbe és megkoszorúzzák az orosz hősi emlékművet. A szervezett mün- kásság innen a szintiázkerti ün­nepséghez vonul. vármegyeház előtti téren veszi kezdetét a városi ünnepség, ahol dr. Mikul a polgármester* Seben Mátyás MKP városi Ét­kár és Geréb Sándor a 48-as ifjúsági bizottság szónoka mon­danak beszédeket. A délelőtt folyamán staféta- futás lesz versenyszerüleg az egész országban egyöntetű sza­bályok szerint Este 9 órai kezdettel az Arán Bárány termeiben Szabadság bál lesz. Mielőtt ruhaszükségletét beszerezné, tekintse meg raktárunkat! Griiníeid és Zombori dlna/Sds Telefon 9. Nagy maradékvásár: mintás crep- és kartonból! Ádám György lesz Nagykanizsa felszabadulási ünnepségének szónoka Az ünnepség színhelye: a szinházkert Zalaegerszeg város szép műsorral készül az ország felszabadulásának megünneplésére Ha Hitler élne, minden bizonnyal jelen'th^zne, hogy vegyék fel a Marshallotegvbe —- írja egy angol lap. Meggyőződé­sünk, hogy az angol monopol-kapi- ialisla politikai vezetőiV akik ma az USA kill politikáját irányítják, kap­va kapnálak ILKA er ajánlatán, mint ahogy mos\i ka pva -kaptak Franco ajánlatán is, akinek fasiszta Spa­nyolországát bekapcsolták a Jfar- shaU-tervhe. M.éi t ne vonnék fel Liviiért, ha felvették politikájának európai lé; été menyes ét, a neofasiszta Francolt, a szabadság elhivatott el­lenséget, az erőszak, a Kegyetlenség ma élő mintaképét. Miért ne ven­nék f el Mikiért, amikor neki nagy gyakorlata volt abban, hogy rátör­jön a békeszer&fő, békét kívánó nemzetiekre, hogy gyilkos hordái­val eltiporja azokat és megvalósít­sa a ragadozók »élettér été. ^amire most Amerika törekszik. Miért ne fizetne Amerika Hitlernek, amikor politikájuk végső vonalon azonos: a vdágu) alom megszerzésében, a Her- remsőtk elméletben és mindazokban az eszközökben, amelyekkel azt m eg ved ősi1- a ni kívánják. Az amerikai képviselőhöz meg­szavazta Franco Spanyol országárvák bekapcsolását a Mar shall-tervbe. Ez­zel nyd an leleplezte külpolitikáját, amely a fasizmus reá idd válása mel­léit tör lándzsát. Az amerikai kép­viselőház határozata megdöbbenést keltett Észak-Amerika ,józan gon­dolkodású milliós tömegeiben és fel­háborodást kellett az egész világon. Az amer.kai döntés fordulópontot je­lenthet az elnökválasztás szempont­jából is, mert azok az amerikai fő­in egek, akik . eddig bizrak kormá­nyukban, mosli 'undorral fordulnak el tőle, mert a gyűlölt Spanyolor­szági fasiszta diktátornak hatalmas összegéi juttat azért, hogy frontot alkosson a dolgozók világa, a béke- szer élő, a békéért harcoló népek ellen. Fenj, vitás, hogy Wallace esé­lyei ezzel a döntéssel óriási módon megnőttek. Einstein, a világhírű amerikai tudós máris kijelentette, hogy Wa lave elnökjelöltsége mel­leit száll síkra. Washington—London—Madrid fa I siséia tengely alakult -— iiják még a konzervatív f rancia, lapok is és ez a tengely éppen úgy szét fog zúzód­ni, a dolgozók százmillióinak ellen­állásán, mini ahogy pozdorjává tört annakidején a b éviin-római ten­gely is. HÍREK Naptrend; Április 2, péntek. Rórr.. kát. Paulai szt. Ferenc Pro . Áron. üjgöröjj Titubz. F\ Nap Két 5 óra 21 perckor, nyugszik 18 óra 14 perckor. — tt Hold ke! 2 óra 55 perckor, nyugszik 10 óia 4 perckor. 1840. Zola Emil születése. 1849. F\ hatvani ütközet. 1930. Véres rr.unkástünie es Bud ^pesten. — Áthelyeztek a zalaszentgróti járási föieqyzot A főispán, Liptav Jenő zaiaszent- gróti járási főjegyzőt, 1 Nevára, já­rási jegyzői beosztásba áthelyezte. Az uj zaiaszentgTÓti j. főjegyző sze­mélyét illetően még nem történt ezideio- döntés. — Ai WINDS£ iíieyyei választmányi ülést ta t Naqykanusán Az MNDSz megyei vezetősége és választmánya április hó 5-éti, hét­főn Nagykanizsán ülésezik. Ezen a .találkozón résztvesznek mindazok, akik az MNDSz megyei ügyeket- irányítják. Eötvös-tér 5. számú iizletház I eladó. I ingatlanforgalmi iroda Kinizsi u. 27. roda |

Next

/
Thumbnails
Contents