Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Bilkei Irén: Egy Jagelló-kori zalai alispán, Csányi Balázs és rokoni kapcsolatai a késő-középkorban
Testvérei hozzá hasonlóan a Nádasdyak szolgálatában állhatták. A mohácsi csatáról tudósító humanista Brodarics István kancellár egy 1532-ben Nádasdy Tamáshoz intézett levelében szemrehányást intézett a nagyúrhoz azért, mert Nádasdy Csányi Istvánt, Balázs testvérét küldte hozzá egy levéllel, pedig Brodarics nem őt várta.80 Nádasdy a szokás szerint hűséges familiárisai közül választott hírvivőt. Fia, Ákos egyik (datálatlan) levelében utalt rá, hogy apja valamint István és Gergely nevű testvérei annak a pestisjárványnak estek áldozatul, amely 1532-ben a Kőszeg ellen menő török hadjárat után pusztított a Nyugat-Dunántúlon.81 Mondanivalónkat az alábbiakban kíséreljük meg összefoglalni. A fentiekben áttekintettük a Csányi család néhány nemzedékének tagjait koncentrálva a Jagelló-kori alispán, Balázs pályájára. A család Anjou és Zsigmond- kori történetének elemzése egy másik tanulmány témája lehet. Hasonlóan érdemes lenne a család újkori leszármazottainak történetét és feltárni, mert a hivatalvállaló família a későbbi évszázadokban is vezető szerepet játszott Zala megye köznemesi társadalmában. A család törzsbirtoka a névadó Csány falu volt, mint fentebb láttuk. A késői Árpádkorban és az Anjou korban kevés okleveles adat szól róluk, akkor valószínűleg nem számítottak a megye jelentős családjai közé.82 A Zsigmond korban stabilizálódtak a birtokviszonyok Zalában, de a Csányi családot csak Mátyás király Csányi Jánosnak, Balázs apjának juttatott 1475. évi birtokadománya emelte ki a névtelen köznemesek sorából.83 1496-ban gyarapodott a családi vagyon Balázs nagyanyjának Egervári Annának a házasságba hozott birtokaival: Zalában Fancsika, Jakabfijánosfalva, Szent- györgy, Rednek, Csütörtökhely, Tüttös, Keresztúr, Újfalu és Bot (Boch?), Körös megyében Margarócz, Vasvarócz és tartozékai, Vas megyében Egervár, Oszkó, Gyanó, Újlak és Gősfalu.84 A Somogy megyei Vörs már a 13. század végétől a birtokukban volt. A 16. század kezdetén Csányi Balázs birtokügyei kevés alkalommal szerepeltek az oklevelekben, vagyoni gyarapodását ekkor valószínűleg alispáni hivatala jelentette. Családon belüli birtokviszályokról is értesültünk. A késői középkorban és a korai újkorban a hatalmaskodások mindennapos jelenségnek számítottak, ide sorolható majdnem minden erőszakkal végrehajtott bűncselekmény. Okait nem lehet mindig pontosan megfogalmazni, de többnyire 80 V. Kovács Sándor: Magyar humanisták levelei XIV-XV. század. Bp., 1971. 573. p. 276. sz. levél. 81 Őze S.,: 500 magyar levél... i.m. 6. p. 82 Zsoldos Attila: Zala megye birtokviszonyai az Árpád-korban. In: Zala megye ezer éve. Főszerk. Vándor László, h. n. é. n. /Zalaegerszeg, 2001/ 38-42. p. - Rácz György: Zala megye birtokviszonyai az Anjou- és a Zsigmond-korban. Uo. 43-48. p. 83 MÓL DL 47161. 8“ MÓL DL 46376. 17
