Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Gyimesi Endre: Adatok Pálóczi Horváth Ádám vagyoni viszonyaihoz – Özvegye, Kazinczy Klára csődügye

függvényében, hogy özvegye, Kazinczy Klára a megye egyik első csődperének szenvedő alanya lett.

Horváth Ádám Kömlődön született, s a szomszédos Császár községben nevelkedett. Apja a nemesi családból származó, elszegényedett református prédikátor, itt működött közel 27 éven át, 1761-től haláláig, 1788-ig. A szenvedélyes, nyugtalan természetű ifjú innen került 13 éves korában Debrecenbe, a nagyhírű kollégiumba. A féktelen diáknak sok baja volt az iskolai törvényekkel, de a debreceni évek mégis egész életére döntő hatással voltak. Önként hagyta el a kollégiumot, útja előbb Miskolcra, majd Jászóra vezetett. Ügyvédi és mérnöki vizsgát tett. Rövid időre hazaköltözött szüleihez, majd Pápán vállalt munkát.

„Szüleimnek csekély jószágocskája Komárom, Győr és Fejér vármegyében van, ahol le kelle vala telepednem. De mivel ők éltek, én successor nem lehettem, verejtékkel kellett keresnem kenyeremet" - írta Kazinczy Ferencnek 1789. február 7-én -, „verejtékkel mondom, mert M. gróf Teleki József Jószágában a Pomázi Dominiumban volt olyan napom, hogy egy nap 11 mérföldet jártam gyalog: és csakugyan ott vetettem meg fundamentumát mind hivatalomnak, mind keresményemnek, a T'heória rajtam annyit segített, hogy egy napi munkámért a'mint felosztottam 15 aranyom járt."3 Abban az időben ez tekintélyes összeg volt. Ugyanitt említi önéletrajzában: „Veszprém vármegyében Pápán laktam; utálván másnak bérbefogadott szolgája lenni, egy nehány meglehetősen salariumi hivatalokat megvetettem, 's csak annak dolgoztam, a'kinek akartam."4

A Pápán lakó nagy műveltségű megyei főmérnök, Kovács Ferenc kezdő pályatársát megyeszerte beajánlotta. így a fiatalember földmérő tudományát azonnal hasznosítani tudta. Hivatala nem volt, de oklevele alapján az egész országban vállalhatott munkát. Első, az utókorra maradt alkotása a Veszprém megyei Kis- hidegkút pusztabirtok megosztásának helyszíni térképe, 1782-ből való.5 Dolga bőven volt, hiszen ez a kor a földesúri birtokok újra fölmérésének időszaka. Lelkiismeretesen dolgozott, főleg Veszprém, Zala és Somogy megye területén. A szellemes társalgó, ahol csak földet mért, mindenütt barátokat szerzett. Szívesen hívták mulatságokba, lakodalmakba, hisz dalaival, alkalmi verseivel nagyszerűen szórakoztatta a vendégeket. Kitűnő kapcsolatokra tett szert, persze a mulatozások komoly költségekkel is jártak.

Julianna (Horváth Ádám első házassága 1782-1793). In: Somogy megye múltjából 1987.18. sz. 169- 186. p. 12/ Pálóczi Horváth Ádám Szántódon. Szántódi füzetek. 1. sz. Siófok 1980.13/ Horváth Ádám levelezése „poétriáival". In: Göcseji Helikon 7. sz. Zalaegerszeg, 1973.196 p. stb.

3Kazinczy Ferenc levelezése. Közzéteszi: Váczy János 1-21. köt. Atheneum Ny. 1890-1911.1. köt. 269. p. (Továbbiakban KFL)

4KFLI.köt. 269. p.

5Hrenkó Pál: Horváth Ádám földmérő munkássága. In: Földrajzi Közlemények 1980./1-2. sz. 114. p. (A szerző mintegy 20 Horváth Ádám által készített térkép leírását közli. Köztük van a Kovács Ferenccel közösen készített Veszprém város főutcájának 1784-es térképe is.)

81