Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Cselenkó Borbála: Uradalom? Önálló birtok vagy birtokrész? A novai „uradalom” helye és szerepe a szombathelyi püspökség uradalmi birtokigazgatásában (1777–1848)

arra, hogy, gazdasági tevékenységeiket összehangolták. Ha pl. Egerszegen a kocsmákban árult bor fogyatkozóban volt, az egerszegi tiszttartó gyakran a szom­bathelyi uradalmi pincéből kapott utánpótlást, vagy a püspök az egyházmegye némely bortizedeinek Egerszegre utalásával segítette ki az egerszegi uradalmat a borhiányból. Előfordult az is, hogy a püspök utasította az egerszegi számtartót, hogy a novai uradalom sertéseit, amelyeket az egerszegi erdőkben makkoltatnak, ha egerszegi vásárban nem tudná jó áron értékesíteni, akkor hajtassa fel őket a szombathelyi vásárba, ahol azokat jobb áron tudják eladni.9 A szombathelyi uradalom vezető szerepét azonban csak részben köszönhette területi, gazdasági fölényének. Ugyanilyen fontos, sőt talán fontosabb volt birtok­központjának, Szombathely mezővárosnak sokrétű központi szerepe: (káptalani- és egyházmegyei központ, földesúri székhely, uradalmi központ és megyeszék­hely), amely az uradalom gazdasági és igazgatási szerepkörét nemcsak gazda­ságilag, hanem funkcionálisan is kitágította. Hiszen - mint láttuk - bizonyos mértékű ellenőrző és koordináló szerepe volt egyrészt a három püspöki uradalom tekintetében, másrészt az egyéb püspöki javadalmak kezelésében. A három me­zőváros közül mind nagyságot, mind autonómiát, mind pedig a régiójában betöl­tött gazdasági szerepkörét tekintve Szombathely volt a legjelentősebb. Másrészt az, hogy Szombathely egyházmegyei székhely funkciója révén szakrális-központ szerepkört is betöltött, maga után vonta - részben éppen az egyházi központ­kiépítésnek és építkezéseknek köszönhetően - a vasi megyeszékhely (a többi birtokközponthoz képest is) gyors infrastrukturális, építészeti és kulturális fejlődését. A források tanúsága szerint azonban volt egy időszak Zalaegerszeg életében is, közvetlenül az alapítást követően, amikor valódi birtokközpontként, a szom­bathelyi püspök zalaegerszegi uradalmának központjaként működött. A zala­egerszegi uradalom ugyanis ebben az időszakban Zalaegerszeg mezővároson kívül Novát és a Nova mellett lévő Karácsonyfa települést is magába foglalta. Bizonyos, hogy Nova már az egyházmegye alapításának évében, 1777-ben a zala­egerszegi uradalomhoz tartozott. Az egyházmegye alapítólevelében sem szerepel külön az adományként juttatott birtokok között, egy 1777-es egerszegi számadás­sal kapcsolatos problémákat taglaló, azt felülvizsgáló irat pedig egyértelműen fogalmaz: „tapasztaltatik, hogy a számadó novai, karácsfai10 és szenterzsébeti, úgysmint gondviselése alatt lévő helységekben, amelyek is ugyan Szalaegerszegi Dominiumhoz tartozandók, kötelességében eljárván a maga részére minden egy napra 1 Ft-ot [...] pro erogato11 kitett."12 Azt azonban, hogy pontosan meddig 9SzEK ős XXVII/alsó I. p. „B" 2. Szily levele Pintér Mátéhoz írt 1782. december 20-án. Cselenkó, 2011. 24-25. p. 10 Karácsonyfai. 11 Fizetésre. 69

Next

/
Thumbnails
Contents