Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Kurucz György: A balatoni hajózás gróf Festetics György (1755–1819) időszakában: a „Festetics flotta” és a Főnix
Kurucz György: A BALATONI HAJÓZÁS GRÓF FESTETICS GYÖRGY (1755-1819) IDŐSZAKÁBAN: A „FESTETICS FLOTTA" ÉS A FŐNIX 1797. július 16-án a keszthelyi öbölben népes vendégsereg jelenlétében került sor gróf Festetics György, a kor hazai közéletében egyre inkább ismertté váló zalai főnemes újabb látványos vállalkozásának útra indítására. Közel kétévi előkészület, illetve tényleges szakmunka eredményeképpen vízrebocsátották a Főnix nevű gályát, melyet a Magyar Flírmondó c. lap augusztus 1-i számának tudósítása szerint a veszprémi kanonokká kinevezett Hertelendi Gáspár keszthelyi plébános távollétében Balogh József keszthelyi káplán áldott meg.1 Bár a tudósítás nem említi, de a korszak hasonló látványos eseményeinek elengedhetetlen részeként minden bizonnyal mozsárágyúk is eldördültek, s a keszthelyi kastélyban e különleges napra tekintettel a gróf Julianna nevű kislánya, akit a magyar nyelvű magán- levelezésben ekkor még csak „Julis"-ként emlegettek, forte pianóra komponált alkalmi zeneműve is felhangzott.2 A balatoni hajózás történetét tárgyaló, immáron több mint egy évszázad alatt megjelentetett különféle írások, így többek között Tóth Lajosnak az 1960-as évek közepén közzétett dokumentációja, vagy Sági Károly régész és egykori keszthelyi múzeumigazgató Bori Antalról (1764-1835), a Főnix olasz építőmesteréről írt tanulmányának köszönhetően számos részletet ismerünk a fent említett esemény előzményeit, illetve utóéletét illetően. Önmagáért beszél az is, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár internetes honlapján, a Tervtár állományából válogatott rajzok közt a „Festetics flotilla" néhány látványos darabjával is megismerkedhet az érdeklődő.3 Ugyanakkor aligha kétséges, hogy a magyar művelődéstörténet kiemelkedő alakja, a mecénás és iskolaalapító keszthelyi grófnak a balatoni hajózással kap1 Magyar Hírmondó 1797. II. No. 9.136. p. 2 A „Marsch" partitúrája fellelhető az egykori családi könyvtár, a Helikon Könyvtár zenei kéziratgyűjteményében, s a korszak korabeli hazai zenei életének illusztrációjaként időnként koncerttermekben is hallható. 3 Átfogó és szakszerű kutatásokon alapuló, többek között a Festetics család utolsó könyvtárosa, Klempa Károly adatközlését is felhasználó munka: Tóth Lajos: 200 éves a fenékpusztai hajóarzenál. Hajózástudományi Együttműködési Bizottság Műszaki Történelmi Sorozata 4. Budapest, 1965. További részletes bibliográfiával, illetve Magyarországon jelenleg nem fellelhető írásokból vett forrásrészletekkel: Sági Károly: Antoni Borri - Bori Antal. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1987.) 437-446. p. 38
