Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Káli Csaba: Az 1947. évi országgyűlési választások Zalában
logikus lépésnek tekinthető. A legtöbb csalásban érintett település a Zalaegerszegről kiinduló fontosabb utak mentén helyezkedett el. Az egyik, a Türjén keresztül Sümegre vezető, jól kiépített út volt, amibe néhány kieső települést, mindenekelőtt Zalaszentgrótot is belekombinálták. A másik útvonal, a szintén jól kiépített közútnak számító Zalaegerszeg-Bak-Keszthely útvonal volt, amiről úgyszintén letértek egy-egy település erejéig, sőt valószínűleg itt Nagykanizsáig is elment egy vagy több csapat, de a járáshatárnál - a jegyzőkönyvek hiánya miatt - véget ér a rekonstruálhatóság. Keszthelyen és Sümegen túl a Balaton-part néhány települése is „érintetté vált" a csalásokban. Végül az utolsó „túraútvonal" szintén Zalaegerszegről indult, ami a Zala folyó völgyében nyugati irányban haladó közút mentén a Zalalövőig fekvő településeket ölelte fel. Összességében tehát megállapítható, hogy a csalók a választókerület központi településéiről kiindulva - ami Zalaegerszeg mellett Nagykanizsa is lehetett - a jól járható közutak mentén található nagyobb településeket érintette. Zala megye esetében különleges lehetőséget adtak a Balaton-parti üdülőhelyek is, ahol előre tudhatóan az átlagosnál jóval nagyobb számban szavaztak legálisan is névjegyzékkivonattal. A különböző helyeken felhasznált hamis kékcédulák aránya nagyjából korrelál az összesen felhasználtak helyszíni arányaival. Messze a legtöbb hamis szavazatot ezek segítségével Keszthelyen és Hévízen, valamint - a már ismert sajtóforrás alapján - Nagykanizsán és Zalaegerszegen adták le.96 A rendelkezésünkre álló kékcédulák elemzésével azt is megállapíthatjuk, hogy az azonos személy- azonosságú kékcédulák döntőrészt egy meghatározott útvonal településein fordulnak elő, vagyis lehetséges, miszerint egy személy (általában) egyező (de hamis) személyazonosságú kékcédulákat használt.97 Az 1947. évi országgyűlési választások törvénytelenségeit, azon belül is a legmarkánsabban kimutatható és az eredményeket érdemben befolyásoló két elemet (választói névjegyzékből való kihagyások és a hamis kékcédulával leadott szavazatok száma) megvizsgálva és azok egymáshoz viszonyított arányát összefoglal96 Az egy tömbben álló kékcédulák csomójában, (654 db) amelyek között a keszthelyi és hévízi, valamint kisebb mértékben zalaegerszegi legális és illegális cédulákat gyanítjuk, 173 bizonyult hamisnak, míg a zalaegerszegi szavazási jegyzőkönyvekben legalább 64 hamis kékcédula lapul. Csak emlékeztetnénk a Zalai Világosság című lap idevonatkozó információjáról, mely szerint: „Nagykanizsán választási kivonattal 350 ember szavazott, ezek közül 158-at Keszthely és Zalaegerszeg jelzéssel állítottak ki ugyanazon írással, ezek tehát feltétlen törvényellenesen használt cédulák, de a jelek szerint kb. 200-250 ember szavazott le Kanizsán jogtalanul." Egy apró érdekesség miatt is idéztük újra szó szerint ezt a részletet, mivel Zalaegerszegen szinte kivétel nélkül nagykanizsai szavazóköröket adtak meg a kivonatokon. 97 A 316 biztosan hamisnak titulált kékcédula összesen 99 fiktív személyazonosságot takar, vagyis fentiek alapján ezt a szavazatmennyiséget ennyi ember helyezhette el, fejenként átlagosan három hamis szavazatot leadva, de ennél több és kevesebb sem kizárt. Mivel személyazonosságuk hamis volt, ezért - a jogszabály értelmében is - nemcsak az egyen felüli, hanem minden szavazatuk hamisnak tekintendő, emellett büntetendő cselekménynek számított. 382
