Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Káli Csaba: Az 1947. évi országgyűlési választások Zalában

négynek az adata hiányzik, mindenesetre a többi szavazókörében összesen 134- en szavaztak névjegyzék-kivonattal.89 A további helyeken a megye többi nagyobb települése (Sümeg, Tapolca) következik nagyságrenddel kevesebb, pár tucatnyi kékcédulával. Felülreprezentálódott még - mindentől függetlenül, érthető módon - néhány Balaton-parti település, mint például Badacsonytomaj (42), Balatonszepezd (38), Révfülöp (35), Gyenesdiás (33) vagy Nemestördemic (26).

Ezek után a fő kérdés az, hogy mindezen névjegyzék-kivonatos szavazatokból mennyi volt a hamis és ezek területi eloszlása mit mutat. Ehhez azonban le kell tudni határolni a csalással leadott kékcédulákat. Az említett adatbázis, amelybe tehát a fizikailag rendelkezésünkre álló 1636 kékcédula adatát felvittük, nagymértékben megkönnyítette ezt a munkát. Elöljáróban megjegyzendő, hogy a hamis és valódi kékcédulák nyomdailag teljesen egyformák, ez alapján nem lehet kiszűrni a csalással leadott szavazatokat. Alapesetben az azonos névvel és személyi adatokkal (születési hely, év) bíró kékcédulákat vettük hamisnak. Az azonos adattartalom mellett számos más tényező is segített felismerni, illetve megerősíteni a hamisság tényét. A csalással leadott kékcédulák jellemzően hiányosan, hevenyészetten, kézírással voltak kitöltve és rendre nélkülözték a hivatalos pecsétet. Ezek természetesen a nem csalárd módon leadott kékcéduláknál is előfordulhattak, de nem jellemzően. További jellegzetessége a hamis kékcéduláknak, és szinte csak ezekre jellemző, hogy egyazon cédulát jól láthatóan több tollal és/vagy több fajta kézírással töltötték ki. Ezen belül is leggyakrabban a születési név és év mutatott eltérő tintát vagy kézírást. Ennek megvolt a maga racionális oka. A személynevet nem egy esetben központilag töltötték ki, ez valószínűleg a szintén központilag koordinált rendőri bejelentőlap hamisítás miatt történt.90 A hamis személyazonosságok központi konstruálását bizonyítja például egy Debrecenben felvett, a nyilvánvalóan csalással leadott kékcédulákon lévő neveket is tartalmazó jegyzőkönyv, amelyben tucatnál is több olyan - nem gyakori - név olvasható, amelyek Zalában is előfordultak az egyértelműen csalással leadott kékcédulákon.91

A neveknél maradva a hamis kékcédula további attribútuma a „-né" szócska hozzáírása más tintával az „eredeti" névhez, nyilván abban az esetben, ha úgy

89 A megjelölt választási iratanyagban meglévő 1636 db kékcédulából 982 található a szavazási jegyzőkönyvekben, míg 654 db egy külön csomóban áll. Több más irat alapján joggal feltételezhetjük, hogy legnagyobb részt a nagyszámú hévízi és keszthelyi kékcédulák vannak ebben a csomóban elhelyezve.

90 Vö. Szerencsés 1992. 60. p. Mint korábban utaltunk rá, ezzel lehetett igazolni a személyazonosságot, amely azonban fényképet nem tartalmazott. A csalást elkövető kékcédulás szavazók megadott személyazonossága minden esetben hamis volt. Sajnos ilyen rendőri bejelentőlapok nem maradtak fenn az iratok között.

91Földesi Margit - Szerencsés Károly: Halványkék választás. Magyarország - 1947. [h. n.] 2001., 270-276. p. (Továbbiakban: Földesi - Szerencsés 2001.)

378