Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Káli Csaba: Az 1947. évi országgyűlési választások Zalában
Nemcsak az bizonytalan, hogy hány hamis szavazatot adtak le a kékcédulák segítségével, de az sem egyértelmű, - egyúttal nem érdektelen - hogy mennyit terveztek. Az eseményeket operatívan kézben tartó Farkas Mihály utasítására készítettek egy tervet, amely országosan csaknem 209.000 hamis szavazat leadását irányozta elő. A műveletbe bevonták a szociáldemokratákat is, de egyelőre ma sem tisztázott a nekik juttatni tervezett/juttatott csalási lehetőség mértéke. Mindenesetre a fenti terv Zala megyére vonatkozóan négyezer hamis szavazat leadását irányozta elő, amit kétszáz aktivistával, száz szavazókor bevonásával akartak véghez vinni.86 A zalai választókerületben forgalomba hozott kékcédulák többirányú vizsgál- hatósága érdekében egy külön - nem nyilvános - adatbázisban rögzítettük a Zala Megyei Levéltár vonatkozó választási iratanyagában jelenleg fellelhető összes (1636) kékcédula adatát. Alapvető célunk az volt, hogy a lehető legpontosabban meg tudjuk állapítani a hamisan leadott szavazatok számát. Másodlagos célként jelentkezett több, ehhez képest kevésbé lényeges, de nem érdektelen kérdés megválaszolása is, mint például a csalásban érintett települések, a csalást elkövetők száma és szociológiai jellemzőik, a kékcédula pro forma kiállítási helye. Az 1947. évi választási iratanyag rendezése után biztosan megállapítható, hogy az összes, a választókerületben, vagyis Zala vármegyében felhasznált kékcédula nem áll a rendelkezésünkre. Az 535 szavazókörből 392-nek van meg a szavazási jegyzőkönyve, ahol külön pontban kellett beírni a szavazókörben leadott kékcédulák számát. A fennmaradt 392 szavazási jegyzőkönyvben ily módon 1771 kékcédula leadását regisztrálták, ezzel szemben fizikailag 1636 kékcédula maradt fenn az iratanyagban. Arányosítva a rendelkezésünkre álló adatokat, azokból kétirányú becslést tehetünk a felhasznált összes kékcédulára vonatkozóan. Ha a szavazókörök számát arányítjuk egymáshoz és az ismert számú kékcédula mennyiségéhez, akkor e valószínűség-számítás alapján - a 392 szavazókörhöz rendelhető 1771 kékcédula alapján - az 535 szavazókörben 2417 névjegyzékkivonatot adhattak le. Amennyiben azt vesszük figyelembe, hogy a 392 szavazókörben, ahol tehát 1771 leadott kékcédulát regisztráltak, összesen 130.465 érvényes szavazat született, és ezt arányosítjuk az 535 szavazókörben leadott 188.557 érvényes szavazathoz, akkor 2560 lesz a számított, potenciálisan felhasznált kékcédulák száma. Alapvetően, nagyságrendileg bizonyára nem módosítja a fenti számítások eredményét, de meg kell említeni, miszerint a hiányzó 143 szavazóköri (szavazási) jegyzőkönyv nem „egyenletesen" hiányzik, hanem ennek több mint felét a teljesen hiányzó Nagykanizsai járás 51, és Nagykanizsa város 25 szavazási jegyzőkönyve teszi ki. Márpedig arról a helyi sajtó is melegében beszámolt, hogy csalások itt is történtek, sőt ami a lényeg, hogy - Zalaegerszeg és Keszthely “Szerencsés 1992. 61. p. 376
