Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Káli Csaba: Az 1947. évi országgyűlési választások Zalában
A Demokrata Néppárté volt Zalában az egyetlen olyan lista, ahol csak helyiek indultak a befutónak számító helyeken, sőt azon túlmenően is. A Magyar Radikális Párt, a Független Magyar Demokrata (Balogh) Párt és a Polgári Demokrata Párt megyei kampánycselekményeiről csak néhány foszlányadattal rendelkezünk. A három legkisebb párt közül leginkább a PDP mutatott aktivitást, különösen Zalaegerszegen és Keszthelyen tudott a párt maga köré gyűjteni hiteles személyeket, főként értelmiségieket. Zalaegerszegen augusztus 3-án vasárnap a Jákum utcai Kinizsi pályán, illetve augusztus 19-én Nagykanizsán tartottak nagygyűlést.56 A szavazólap végére sorsolt Polgári Demokrata Párt élére a fővárosi dr. Kabakovits József került. Az őt követő helyeken döntőrészt zalai, különösen megyeszékhelyi és keszthelyi értelmiségiek, iparosok, kereskedők, illetve kisebb számban gazdálkodók állottak. A Magyar Radikális Párt zalai listájának élére Peyer Károly vezetésével kizárólag fővárosiak kerülhettek. A Független Magyar Demokrata Párt lajstromát Zalában Parragi György budapesti újságíró vezette, mögötte a második helyen B. Molnár József állt, aki egy évvel korábban még az NPP színeiben főispánként tevékenykedett a megyében. A pártlista további helyein zalai és budapesti illetőségű jelöltek sorakoztak vegyesen. A zalai választókerületben az országosan induló tíz pártból csak nyolc tudta megmérettetni magát, ugyanis a Slachta Margit vezette Keresztény Női Tábor és a Pfeiffer Zoltán elnökölte Magyar Függetlenségi Párt a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt, okként és okozatként is magyarázható szervezeti elégtelenségeik miatt nem tudták összegyűjteni a szükséges mennyiségű ajánlást a megyében való listaállításhoz. A két párt közül jóval erősebbnek látszó Magyar Függetlenségi Párt esetében ennek a sikertelenségnek, a választójogi törvény által az új, ellenzéki pártokat szándékoltan sújtó adminisztratív nehézségek mellett más, mélyebben gyökerező okai is voltak. Az MFP vezetőinek és táborának tágabban értelmezett kulturális karakterében volt egy szignifikánsan nem megfogalmazott, de érzékelhetően erős és meghatározó protestáns vonulat, ami miatt ez a politikai erő a katolicizmus egyik fellegvárának számító Zalában, sőt ezt kitágítva a Nyu- gat-Dunántúlon „eleve elrendelten" nem számíthatott az effajta megmérettetés terén a sikerre. Ennek inverzeként a Demokrata Néppárt itteni virulenciáját, későbbi eredményeit - melyről még természetesen részleteiben szólunk - igen nagy mértékben köszönhette annak a stabil, a (politikai) katolicizmust középpontba helyező kulturális mentalitásnak, amelynek árnyékában még az ideológiájában 56MNL ZML Zala vármegye főispánjának ir. 35. vegyes doboz. Zalai Világosság, 1947. augusztus 22. 3. p. A lap szerint a párt fővárosi vezetői által megtartott kanizsai gyűlés teljes érdektelenségbe fulladt. 364
