Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Káli Csaba: Az 1947. évi országgyűlési választások Zalában
a legmagasabb relatíve és abszolút számban is a kizártak aránya (1225 fő; 6%), míg a Lenti járásban a legalacsonyabb (361 fő; 2,9%). A fellebbezések után összeállított, véglegesnek szánt jegyzékek alapján szinte minden járásban nőtt a hivatalosan kizártak száma és aránya, mégpedig a legradikálisabban a Letenyei járásban, amelyik minden tekintetben rekorder lett (2639 fő; 13,7%). Feltűnő ugyanakkor, hogy Nagykanizsa és Zalaegerszeg városok esetében minden relációban csökkent a kizárások mértéke, legalábbis a két levéltári dokumentum tükrében, mivel a sajtóforrást is beszámítva már változik a tendencia. A magas kizárási arányt mutató járások és az MKP-s vezetésű központi (járási) összeíró bizottságok között nincs teljesen szoros korreláció, de a kommunisták elhatározott szándékának sikeres megvalósítását támasztja alá az a tény, miszerint a legnagyobb kizárási növekedést produkáló Letenyei, Pacsai és Zalaegerszegi járásokban kommunista volt az elnök. Indirekt módon szintén igazolja ezt a tendenciát az, hogy mindkét városban, ahol csökkent a kizártak száma és aránya is, az SZDP adta az elnököket.26 A kampány A választók összeírásával párhuzamosan beindult a jelöltállítás, a programok ismertetése vagyis a kampány. A pártok országosan megfogalmazott programjaira ehelyütt nem térünk ki, csak utalunk a vonatkozó szakirodalomra.27 A központilag megfogalmazott programok, amelyek inkább a jelmondatgyűjtemény nívóját érték el, helyi szinten még tovább egyszerűsödve jelszógyűjteménnyé degradálódtak. A kampány pedig, különösen a választások időpontjához közeledve, az egyre szélsőségesebb demagógia szintjére süllyedt le, erősen megtűzdelve a negatív, a másik pártot és vezetőit ócsárló korteskedés elemeivel. Sajnos a Zalában indult pártok kampányára, pontosabban szólva annak rekonstruálha- tóságára is igaz az a tétel, amit fentebb már a gyakorlatban is prezentáltunk, miszerint a pártok ténykedésének e szegmensét bemutató források meglehetősen 26MNL ZML MKP ZVB ir. 1946-1948 42. ő. e. A kizártak országos arányaihoz lásd: Gyarmati 1997., Gyarmati 2000. 104-105. p., Békés megye: Ignácz 2004. 119. p., Jász-Nagykun-Szolnok megye: Csönge 2009. 93-99. p. A Tolna megyei, azon belül is a völgységi eseményeket a lakosságcsere szempontjából, illetve ezzel összefüggésben a német nemzetiségűek kihagyásának specialitásait elemzi: Csekő Ernő: Az 1947-es választás nemzetiségi vonatkozásai Tolna megyében. A második világháborút követő népességmozgások hatása a helyi eredményekre. In: A Kárpát-medence népeinek együttélése a 19-20. században. Tanulmányok. Szerk. Egry Gábor, Feitl István. Budapest, 2005., 137-161. p., (Továbbiakban: Csekő 2005.) Uő: Az 1947-es választás völgységi jellemzői. In: A Völgység huszadik százada. Struktúrák és konfliktusok. III. Völgységi konferencia. Szerk. Szita László, Szőts Zoltán. Bonyhád, 2001., 111-117. p. (Továbbiakban: Csekő 2001.) 27 A pártok országos programjaihoz és kampányához lásd: Szerencsés 1992. 43-57. p., Izsák Lajos: A parlamentarizmus vesztett csatája - 1947. In: Parlamenti választások Magyarországon 1920-2010. Szerk. Földes György, Hubai László. Budapest, 2010., 252-258. p. (Továbbiakban: Izsák 2010.) 355
