Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Káli Csaba: Az 1947. évi országgyűlési választások Zalában

kívánta fosztani a választójogtól.15 A helyi pártkorifeusok közötti kakaskodás is szült időnként furcsa eseteket. Reziben a II. szavazókor kommunista elnöke „első fokon" megvonta a választójogot az I. szavazókor kisgazda elnökétől, amit később az visszakapott.16 A törvénytelen kizárási kísérlet egyik típuspéldájaként is aposztrofálhatjuk dr. Pócza Lajos esetét, aki a Független Kisgazdapárt egyik prominensének számított Zalában, többek között 1945-ben nemzetgyűlési pótképviselővé választották és 1947-ben a Demokrata Néppárt színeiben indult a választásokon. Az MKP felé nem túl baráti megnyilvánulásai miatt hamar belopta magát a kommunisták szívébe, aminek a következményei nem is maradtak el. Már a számlálólapján jelezte az illetékes összeíró-biztos, hogy egykori hévízi lövész-egyleti titkári funkciója miatt nincs választójoga. Hosszas levelezgetés és vitatkozás után, melynek során igazolódott, hogy ez a funkciója 1941 előtt megszűnt, sőt 1945-ből antifasiszta magatartást igazolt, a névjegyzéket helyesbítették, így megkapta a választójogot. A tét nem volt kicsi, tekintettel arra, hogy végül a DNP színeiben országgyűlési képviselő lett.17

Az (ideiglenes) névjegyzékek elkészítésébe a különböző államigazgatási hatóságok is belefolytak. Ebben leginkább a Belügyminisztérium, illetve a szárnyai alá tartozó szervek, mindenek előtt a rendőrség játszott főszerepet. Lázas munkával összeállították azok névsorát, akik olyan egyesületeknek, pártoknak és egyéb szervezeteknek voltak a tagjai, vagy a választói törvényben meghatározott szintű vezetői, akik ennek okán elveszítették választójogosultságukat. Ebből a listából minden központi (járási, városi) összeíró bizottság megkapta a rá vonatkozó adatokat. A legkényesebb kérdés, ami a legtaktikusabb ügyintézést igényelte, az a „kisnyilasok" problémája volt. A választási törvény ugyanis csak a passzív választójogból, vagyis a képviselővé választhatóságból rekesztette ki ex pressis verbis a nyilaspártok egyszerű tagjait. Ennek ellenére a külön jegyzéken, vagyis a választójogból kizártak listáján az egyik leggyakoribb okként, a nyilas párttagságot tüntették fel. Ez törvénytelen volt, mint ahogy természetesen az is, ahogy az MKP befolyása alatt álló közigazgatási és főként rendőri hatóságok próbáltak meg szelektálni a volt nyilasok között. E ponton nyer értelmet az MKP Zala vármegyei Bizottsága által összeállított „választási menetrend" egyik korábban már

15 MNL ZML Zala Vármegye Törvényhatósági Bizottsága Központi Választmányának ir. 1947. évi országgyűlési választások ir. (Továbbiakban: Választási ir. 1947.) Zajk, Zalameggyes, Bocfölde, Nemesboldogasszonyfa községek visszautasítottak jegyzéke. Nemesboldogasszonyfán a felszólamlások hatására a legtöbben visszakapták választójogukat.

16 MNL ZML Zala vármegye főispánjának ir. 922/1947.

17 MNL ZML Választási ir. 1947. Hévíz I. szavazókör. Életrajzát lásd: http://zalai.dfmk.hu/ zalaiak?p=699. Utolsó letöltés: 2011. október 5. Vegzálása ettől kezdve folyamatossá vált, a megválasztása után például azonnal beszüntették Zalaegerszegen a városi aljegyzői illetményének folyósítását, amit ő sérelmezett. MNL ZML Zala vármegye alispánjának ir. 29.740/1947.

349