Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Káli Csaba: Az 1947. évi országgyűlési választások Zalában
kedését a választásokat megelőző hetekben, hónapokban alapvetően meghatározta, vagyis törvényes és törvénytelen eszközök felhasználásával a lehető legtöbb nem MKP szimpatizánst el kell ütni a választójogtól. A vezérelv nem törvényes részének konkretizálását illusztrálandó, érdemes idézni egy másik beszédes dokumentumot, egy 1947. június legvégén keletkezett levél részletét, amelyet Szirmai István - az MKP KV Tömegszervezési Osztályának vezetőjeként - írt Farkas Mihálynak, akit egy hónappal korábban a választás „pártvonalon" felelős szervezőjévé választott az MKP Politikai Bizottsága: „[...] A kommunista házmegbízottak teljesítsék rosszul a feladatukat és ne kézbesítsék az általuk ismert ellenünk szavazóknak, vagy legalább azok egy részének a számlálólapokat. [...] Házmegbízottaink a várhatóan ellenünk szavazók felénél tegyék meg a »fennálló kizáró okokra« vonatkozó megjegyzéseiket. Ez esetben azoknak a szavazati jogosultságát az összeíró bizottság állapítja meg. Az összeíró bizottságban dolgozó kommunisták különböző okmányok bemutatását kérhetik a választói jogosultság megadása előtt. A kért okmányok beszerzése időbe és utánajárásba kerül. Sokan nem lesznek majd hajlandók végigcsinálni majd egy ilyen eljárást. Az eljárás megkönnyítése kedvéért az 1945-ben használt számlálólapok helyett hosszú és komplikált szövegű, nehéz kérdésekkel telített számlálólapot adjunk ki. [...] Az 1945. évi választáskor becslés szerint kb. 150.000 embernek nem volt választójogosultsága az akkori kizárási okok folytán. A kizártak száma a most konstruált kizárási okok figyelembevételével kb. 5-600.000 emberre tehető." Fentiek szellemében tartották meg egy héttel később, 1947. július 6-án, az ország egészéből összehívott leendő helyi választási felelősök több napos tréning- jét. Az eddig szűk körben kimunkált és terjesztett direktívákat ekkor osztották meg a tágabb plénummal. Kovács István ekkor már az esetleges túlteljesítéstől is óvott: „Ne legyenek az elvtársak túlzottan törvénytisztelők. Csinálják ezt bátran, de ne essünk túlzásba. Ezért bizonyos kereteket is meg szeretnék az elvtársaknak szabni. Nem zárhatunk ki a választójogból mindenkit, aki nem ránk szavaz, mert ez visszafelé sülhet el. [...] Hogy néz ez ki megyénként? Minden választókerületben - összesen 16 van - annyiszor ezer reakcióst kell kizárni, ahány jelölt van [pártlajstromonként a leendő törvény alapján (K. Cs.)] abban a megyében. [...] Kevesebbet ne zárjanak ki a választójogból, mint amennyit mondtam, valamivel többet lehet. [...] Persze itt nagyon kell vigyázni, nehogy a hangulatot magunk ellen fordítsuk, vagy esetleg alkalmat adjunk a kisgazdáknak a kiugrásra. Ezért nagyon politikusán kell alkalmazni a kizárásokat, de keresztül kell vinni, hogy 15 %-ot kizárjunk a szavazásból." Ezt követően Szirmai István részletezte azokat a törvényen kívüli operatív technikákat - amiket a fentebb citált levelében Farkas 343
