Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Paksy Zoltán: A balatoni idegenforgalom fejlődése a 20. század első felében

között, minden felvilágosítást meg tudjon adni a Balatonnal kapcsolatban és központilag irányítsa a propagandát. Végül kifejtette, hogy a Balaton mellett külföldi propagandát nem kellene kifejteni, mert „a magasabb igényekhez szokott külföldi vendégek innen csalódottan mennének haza".

A Balatoni Intézőbizottság nagyon komoly gyakorlati tevékenységet is végzett. Rendszeresen, évente több alkalommal tartottak értekezleteket, ahol nemcsak a bizottság tagjai, hanem az érintett minisztériumok képviselői, valamint különböző szakhatóságok kiküldöttei vettek részt. Ekkor a napirenden szereplő kérdéseket tárgyalták meg, s ajánlásokat fogalmaztak meg az érintett hatóságok felé, vagy ha hatáskörük engedte - például az alispánok révén - maguk intézkedtek. Ezen kívül rendszeresen tartottak terepbejárást, vagy esetünkben „tóbejárást". így például 1930. június 6-án a Csobánc nevű gőzösön járták be a Balatont, melyen részt vett a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség két képviselője; a Földművelésügyi Minisztérium két tanácsosa; Káli Nagy Dezső, a Balatoni Kikötők felügyelőségének vezetője és a főmérnöke; a Balatoni Hajózási Rt., és a Révkapitányság képviselői; valamint Reischl Richárd keszthelyi országgyűlési képviselői; s természetesen a BIB elnöke és titkára.22 A keszthelyi kikötőből futottak ki, és sorban látogatták végig a badacsonyi, a fonyódi, a bogiári, a révfülöpi, a szemesi, a balatonföldvári, a szántódi és a tihanyi kikötőt, majd másnap a balatonfüredi, az alsóörsi és az almádi kikötőt. Mindegyiket szemrevételezték, megfogalmazták és jegyzőkönyvezték a problémákat, valamint a fejlesztési lehetőségeket. Ellenőrizték a vízmélységet, többször kotrást rendelve el, a kikötők állapotát, itt is sok esetben a mólók korhadt gerendáinak kicseréléséről rendelkezve, intézkedtek a kikötők jelzőfényeinek cseréjéről vagy erősítéséről, a kikötői épületek, helyiségek rendbetételéről.23 A fejlesztések alatt a legtöbb esetben a famóló mélyvízig történő meghosszabbításában és megerősítésében egyeztek meg, a fonyódi és a balatonföldvári esetében pedig korszerű kő- vagy vasbeton móló megépítésében (a révfülöpi éppen ekkor készült el). Ilyen bejárást minden évben megtartottak, annak jegyzőkönyveit megküldték a jelen nem lévő főispánoknak a megyéjükben észlelt problémákkal kapcsolatban azonnali intézkedést kérve.

Összességében elmondhatjuk, hogy az erőfeszítéseknek köszönhetően az 1930-as évekre a Balaton igazi magyar üdülőparadicsommá vált sok ember számára. A látogatottság soha nem látott méreteket öltött, már tízezrek töltötték itt nyári pihenőjük legalább egy részét. A villatelepek, a szállodák és a vitorlázás természetesen elsősorban még mindig a jobb módú rétegek, a felső- és középosz22 MNL ZML 402g. 2/1930.

23 A zalai részben tapasztalt hiányosságok megszüntetését és a javítások elvégzését Zala vármegye alispánja 1930. október 6-án jelentette a főispánnak. MNL ZML 404b. Zala vármegye alispánjának közigazgatási iratai, 24231/1930. másolat MNL ZML 402g. 2/1930.

335