Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Paksy Zoltán: A balatoni idegenforgalom fejlődése a 20. század első felében

5. A Balaton partja körül haladó közlekedési út létesítése, új közlekedési, valamint turista utak építése, meglévő utak javítása és karbantartása.

6. A Balatonpart egyes pontjai között vízi közlekedés létesítése, a Balatonon való közlekedés fejlesztése.

7. A Balatonkultusszal kapcsolatos építkezések, ingatlanoknak szabályozása és parcellázása.

8. Új üdülő-, fürdő- és gyógytelepeknek létesítése, a meglévőknek fejlesztése.

9. Fásítás, parkosítás, ültetvények és erdők, valamint természeti szépségek és történelmi emlékek védelme.

10. A nyaralóközönség jó és lehetőleg olcsó élelmezésének biztosítása és az erre szolgáló berendezéseknek (tehenészet, baromfitenyésztés, hústermelés, haltenyésztés, zöldségtermelés, gyümölcsfaiskolák stb.) létesítése.

11. Meglévő ipartelepek fejlesztése, új ipartelepek és iparágak létesítése.

12. Testedzés, sport, propaganda és fürdőegyesületi ügyek.

A kormánybiztos feladata volt figyelni a helyi hatóságok ilyen irányú tevékenységét, melyeknek tájékoztatási kötelezettségük volt feléje, sőt, felettük közvetlenül is gyakorolhatott ellenőrzést. Ezeket a kormányintézkedéseket gyakorlatiasnak és hatékonynak ítélhetjük, amelyek nagyban elősegítették a balatoni kultusz háború utáni újjáéledését.

Az 1920-as évek balatoni politikáját azonban már a trianoni Magyarország viszonyai határozták meg. Ekkor a fejlesztési tervek közül újak kerültek napirendre. Először is lekerült a pénzes turisták idecsalogatásának gondolata, melynek nyilván politikai okai voltak: a szomszédos országok a kisantant tagjai voltak, így ellenséges viszonyban álltak Magyarországgal, pénzesebb állampolgáraik úgysem jöttek volna. A háborús bűnös, elszegényedett, bolsevizmus alól éppen felszabaduló Magyarország sem volt valami vonzó célpont. Az idegenforgalmi elképzelések ezért helyettük a magyar középosztályt, főként a tisztviselői osztályt szerették volna a balatoni turizmus célpontjává tenni. Ezt az is kézenfekvővé tette, hogy a tehetősebb magyar vendégek számára ugyanolyan elérhetetlenné váltak a Monarchia addigi kedvelt nyaraló és pihenőhelyei az utazási nehézségek és a politikai ellentétek, valamint az infláció miatt.

A különböző fejlesztési elképzelések közül az 1920-as években a Balatonnal kapcsolatban a következő konkrét tervek fogalmazódtak meg:

1. A balatoni körút (műút) kiépítése.

2. A balatoni körvasút kiépítése.

3. A Tihany - Szántód kompközlekedés modernizálása.

4. A kikötők fejlesztése és újak megnyitása.

5. A Balatoni Múzeum továbbfejlesztése.

E fejlesztési tervek közül, mindegyik esetében történt valamilyen szintű előrelépés a két világháború közötti korszakban. A balatoni körút kiépítésének terve

327