Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Paksy Zoltán: A balatoni idegenforgalom fejlődése a 20. század első felében

PAKSY ZOLTÁN:

A BALATONI IDEGENFORGALOM FEJLŐDÉSE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN

A Balaton jövőjétől félnünk tehát nem szabad, de éppen azért, mert óriási a jövője, jól meg kell raknunk a fejlődés alapjait, szilárdan, biztos kezekkel és akkor panaszra okunk majd nem leheti

(Balaton, 1914. március 1.)

A balatoni idegenforgalom, ma jól ismert és sokat használt kifejezése csak a 20. század elején jelent meg a köztudatban. A korábbi időszakban egész más elképzelések éltek a tóval kapcsolatban, elég csak utalnunk arra, hogy a 18-19. században többször is felmerült a tó lecsapolásának gondolata, mondván, hogy mennyi szép és értékes termőföldet foglal el. A polgárosodás előrehaladtával azonban megjelent az igény arra, hogy a tó vizét és környékét pihenés céljaira használják, és megjelentek az első tervek az idegenforgalmi hasznosításról és ezzel párhuzamosan az infrastruktúra kiépítéséről, majd fejlesztéséről is.

A tó fejlesztésének zászlóvivője a Balatoni Szövetség volt. Elődjét, a Balatoni Egyletet 1882-ben alapították meg Balatonfüreden, azzal a céllal, hogy a Balaton- kultuszt ápolják és fejlesszék. Az Egylet 1894-ben beolvadt a Dunántúli Közművelődési Egyesületbe, azonban 1904-ben újra felmerült egy önálló balatoni egyesület létrehozásának a gondolata. Ezt Óvári Ferenc országgyűlési képviselő vetette fel és valósította meg, létrehozva a Balatoni Szövetséget, amelynek ő lett az első elnöke. Óvári ügyvéd volt, Veszprém megye nagyvázsonyi kerületének országgyűlési képviselője. 1858-ban született Veszprémben, s tagja volt a megye törvényhatóságának, közigazgatási bizottságának és majdnem minden fontosabb bizottságának, választmányának. Emellett Veszprém város tiszteletbeli tiszti ügyésze, és nemcsak a város és a megye, de szinte megszámlálhatatlan helyi és országos egyesület, szervezet választmányi vagy vezetőségi tagja is volt, tehát esetében egy rendkívül agilis, tenni akaró közéleti személyről beszélhetünk.1 Közéleti aktivitásának szép példája volt, amikor a millenniumi kiállítás megtekintésére valamennyi választóját a saját költségén felhozta a fővárosba.2 Óvári különösen sokat tett Balatonalmádi fejlődéséért, sokáig ő töltötte be a fürdőt

1 Országgyűlési almanach 1910-1915. Szerk. Végváry Ferenc és Zimmer Ferenc, Budapest, 1910. 377-378. p.

2Uo.

323