Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Bekő Tamás: A nagykanizsai városi rendőrkapitányság működése az I. világháború kitörésétől a rendőrség államosításáig, 1914–1919

SCHREIBER (1933-tól Monoszlay) LAJOS (Sopron, 1888. május 6. - Budapest, 1953. október 2.) polgári biztos. Apja Schreiber Ferenc, anyja Erdődy Terézia. Nős Hrdina Jankával (hk. Nagykanizsa, 1919. szeptember 2.), kétgyermekes nagykanizsai lakos.11 Iskolai végzettsége négy reál és négy osztály hadapródiskola. 1909. február 1-jétől városi napidíjas a községi bíróságnál, majd 1913. szeptember 1-jén a képviselőtestület polgári biztossá nevezte ki. A világháború idején 1915. január 26-án vonult be katonai szolgálattételre a cs. és kir. 52. gyalogezredhez. Mint volt kadétiskolai növendéket azonnal hadapród őrmesterré nevezték ki és a keleti frontra küldték. Kezdetben 14 hónapot töltött az orosz harctéren, ahol részese volt a diadalmas gorlicei áttörésnek. Ez idő alatt hősiességét I. és II. osztályú Ezüst Vitézségi Érmekkel jutalmazták és zászlóssá léptették elő. 1916. január 15-én Toporuc környékén egy közelében felrobbanó gránát légnyomása a földhöz vágta és súlyos idegsokkal tábori segélyhelyre került. Innét két héttel később átszállították a kanizsai helyőrségi kórházba. Felgyógyulása után ismét a frontra ment. 1916 júniusában 14 napi hátországi szabadságát otthonában töltötte. Az összeomláskor tartalékos hadnagyi rendfokozattal szerelt le és 1918. november 15-én ismét rendőri szolgálattételre jelentkezett. Tekintettel arra, hogy akkoriban alakult meg a vasúti biztosító őrség, a rendőralka- pitány és a nemzetőrség parancsnokának megállapodása alapján megbízták az új testület vezetésével. 1919-ben tagja volt a Vörös Őrségnek, majd 1920-ban a m. kir. államrendőrség szolgálatába lépett. Ezt követően 1921-ben a kerületi rendőrfőkapitány Nagykanizsáról Győrbe helyezte. MNL ZML NVT 1918/21190., 1919/595., 1919/2878., ZH 1916. február 5. (28. sz.) 2. p.

SCHŐGL (1920-tól Sasvári) JÁNOS (Gelse, 1899. március 10. - ?) rendőrségi díjnok. Apja Schőgl József bognár, anyja Kovács Mária. Nős Zsigmond Juliannával (hk. Nagykanizsa, 1919. szeptember 6.), gyermektelen nagykanizsai lakos. Középiskoláit Nagykanizsán végezte, jól beszélt németül és franciául. 1915. augusztus 1-jétől 1916. július 15-ig az Eisner és Ehrlich építészeti cégnél gyakornok, majd 1916. szeptember 1-jével díjnok a városi rendőrségnél. Katonai szolgálatra mint egyévi önkéntes 1918. május 15-én vonult be a m. kir. 20. honvéd gyalogezredhez. Leszerelt szakaszvezetői rendfokozattal 1919. január 8-án. Ezt követően tagja a Vörös Őrségnek, 1920-tól pedig államrendőrségi hivatalnok. A belügyminiszter 1921-ben detektívvé nevezte ki, és egyszersmind a kerületi főkapitány áthelyezte az államrendőrség savanyúkúti kirendeltségéhez. MNL ZML NVT 1919/2878., Z 1921. június 26. (143. sz.) 2. p.

SIPOS LÁSZLÓ (1887 - Nagykanizsa, 1952. december 11.) rendőrnyomozó. Apja Sipos József, anyja Rigó Verona. Nős Császár Erzsébettel. Nagykanizsai lakos. Az első világháború idején szakaszvezetőként tett eleget hazafiúi kötelezettségeinek. Bátorságát II. osztályú Ezüst Vitézségi Éremmel és Bronz Vitézségi Éremmel jutalmazták. Leszerelése után jelentkezett a városi kaptányságon, ahol nyomozóként alkalmazták. 1919. november 30-án kilépett a rendőrség kötelékéből és kereskedőnek állt. (26. kép) MNL ZML NVT Kimutatás 1920., Tarnóczky Attila (Nagykanizsa) szíves közlése.

11 Első felesége Tizedes Gizella (hk. Nagykanizsa, 1914. január 3.), aki két gyermekének édesanyja volt, spanyolnáthában hunyt el 1918-ban.

314