Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Bekő Tamás: A nagykanizsai városi rendőrkapitányság működése az I. világháború kitörésétől a rendőrség államosításáig, 1914–1919
HOLLENDER KÁROLY (Somogyszentmiklós, 1889. december 17. - Nagykanizsa, 1940. szeptember 21.) rendőr. Apja Hollender György kocsis, anyja Sabján Katalin. Eredeti foglalkozása földműves. Nős Horváth Cecíliával (hk. 1913. szeptember 21.), háromgyermekes molnári illetőségű nagykanizsai lakos. Tényleges katonai szolgálatra 1910. október 1-jén vonult be a cs. és kir. kaposvári 44. gyalogezredhez. A Nagy Háború kitörésekor ismét behívták szolgálattételre, és a híres somogyi ezred kötelékében 1918. október 31-ig katonáskodott. Leszerelése után mint próbaszolgálatos november 20-án lépett a városi rendőrség kötelékébe. 1919-ben a nagykanizsai Vörös Őrséget erősítette, majd annak felbomlása után visszakerült a városi testülethez. 1920-ban átvette a m. kir. államrendőrség nagykanizsai kapitánysága. Később eltávozott a rendőrségtől, és haláláig napszámosként tevékenykedett. MNL ZML NVT1918/20414., 1919/2878. HOLLENDER PÉTER (Nagykanizsa, 1892. március 6. - ?) ideiglenes lovasrendőr. Hollender Károly testvéröccse. Nős Büki Katalinnal (hk. Nagykanizsa, 1913. április 7.), egygyermekes nagykanizsai lakos. A világháború idején huszárként tett eleget hadi kötelezettségeinek. Ideiglenes jellegű közbiztonsági szolgálatra 1918. december 6-án jelentkezett, majd röviddel ezután betegállományba került. 1919. január 1-jével hosszabb ideje fennálló fertőző betegsége miatt leszerelték. MNL ZML NVT 1918/20276., 1919/171. HORVÁTH ISTVÁN (Orosztony, 1894. - ?) zsoldos rendőr. 1917. október 4-től 1918 májusáig mint napidíjas rendőr teljesített rendvédelmi szolgálatot Nagykanizsán. További sorsa nem ismert. MNL ZML NVT 1917II. 9018., 1923/6014. HORVÁTH I. JÁNOS (Báza, 1879. június 23. - ?) c. rendőrőrmester. Apja Horváth József földműves, anyja Horváth Terézia. Eredeti foglalkozása földműves. Nős Tóth Annával (hk. 1905. november 18.), hatgyermekes nagykanizsai lakos. Tényleges katonai szolgálatát 1900. október 6-án kezdte meg a cs. és kir. 48. gyalogezredben. Innét 1903. december 20-án szerelt le mint tartalékos őrmester. 1908. április 12-től próbarendőr, majd október 23-tól valóságos rendőr a kanizsai kapitányságon. A világháború kitörésekor bevonult anyaezredéhez, és a szerb harctérre, majd Albániába került. Itt egy rövid ideig eltűntként tartották nyilván. Későbbi az Uzsicében állomásozó tábori postahivatalban teljesített szolgálatot. 1916. július 18-tól október 31-ig ideiglenesen felmentették a katonai szolgálattétel alól, de annak leteltével újfent hadba kellett vonulnia. 1918 tavaszán főtörzsőrmesterként szerelt le, és visszatért a rendőrséghez. 1918. szeptember 19-től tizedesi, később címzetes őrmesteri kinevezést szerzett. 1920-ban átvette a m. kir. államrendőrség nagykanizsai kapitánysága, ahol 1922-ben, mint Horváth IV. János államrendőr rendőrfelügyelő-helyettesé lépett elő. MNL ZML NVT 1916II. 3402., 1919/2878., ZH 1916. június 21. (140. sz.) 2. p. HORVÁTH II. JÓZSEF (Kiskanizsa, 1891. március 4. - ?) rendőrnyomozó. Apja ismeretlen, anyja Horváth Karolin. Nős Fender Borbálával (hk. 1919. február 22.), gyermektelen nagy- kanizsai lakos. Tényleges katonai szolgálatra 1912. október 15-én vonult be axs. és kir. 5. utászzászlóaljhoz. A világháború kitörése tényleges szolgálatban érte. Az összeomlás után 1918. október 31-én szakaszvezetői rendfokozattal szerelt le, majd november 18-án a városi rendőrség kötelékébe lépett. 1919. január 1-jétől nyomozó, majd a kommün idején tagja 300
