Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Vándor László: Hasan aga krónikája. Adatok az egerszegi és a környékbeli végvárak 1664. évi pusztulásához

A keletelt tájolású gótikus templom - melynek Árpád-kori előzménye is volt - a 15. században épült, s a szentély déli oldalához épített alaprajzában két helyiségből álló traktus alapján az 1513-ban említett, a szomszédos Barátokfalván birtokos ferencesek rövidéletű kolostorával azonosítható.36 A vár katonái ebben az épületbe húzódtak a váratlan támadáskor, s kétségbeesve védekeztek. A templom-kolostor feltárásakor talált vastag égésréteg a krónika alapján magyarázatot nyert, és pontosította az épület pusztulásának idejét.37 (4. kép)

A feltárás alapján kikövetkeztethető, hogy a Hasan aga leírásában kétszer is említett belső vár, „amely egy templomból áll" téves, itt a külső várról van szó.38

A belső várban az ismert alaprajz szerint sem volt templom. A valós belső vár ostromáról a leírásban egyáltalán nem esik szó. így feltételezzük, hogy a várba vezető hosszú hídon a janicsárok puskatüzében a védők nem juthattak a belső várba, így zömük a külső vár ostromában a leírt körülmények között elesett, a törököknek a belső várat már nem kellett megostromolniuk.39

Az észak felé induló sereg célpontja az Egerszegtől 12 kilométerre fekvő Egervár volt. Egervár az egyetlen - ha átalakított formában is - megmaradt erődítmény az 1664-ben szerepet játszó várak közül. A Sárvíz patak mocsaras völgyében 1476 után épült, majd 1569-ig négysaroktornyos reneszánsz stílusban átépített téglavárat 16. század közepe óta nagyobb palánképítésű külső vár övezte. Feladata a Zala és a Rába völgye közötti út ellenőrzése volt, a végvárvonal leghátsó tagjaként. Őrségének létszámát 1652-ben 76 főben határozták meg.40 (5. kép)

Lássuk az eseményekről Hasan aga leírását:

„Egervár a környék legerősebb palánkja, minden módon megközelíthetetlen egy kiterjed mocsárvidék közepén. Zilhiddzse 26-án (július 21.) az Egerszeg melletti táborból Ismail pasát, a boszniai beglebéget Egervár ellen vezényelték. Ő odament, az embereit az erődbe küldte, kérdeznék meg a gyaurokat, szándékukban van-e átadni az erődöt, vagy sem. A legénység azt válaszolta, hogy az erőd a német császáré, ezért nem adhatják át.

Amikor a vezér ezt a választ a kegyes nagyvezírnek továbbította, az minden hadtestparancsnokával és agával tanácskozott és eldöntötték, hogy Egervár ellen

36 MÓL DL 32206. - A kolostorról Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1986. (Zalai Gyűjtemény 25.) Szerk. Halász Imre. Zalaegerszeg, 1986.49-75. p.

37 A templomot a szerző tárta fel. A feltárás még publikálatlan, az összesítő alaprajz először itt kerül közlésre.

38 Hasonlóan Rhoads Murphey 1999.127. p. is külső várról.

39 A belső várban maradt néhány katonát megölhették. Mivel látjuk, hogy a templomba szorultak a tűzvészben meghaltak, az előbbiekre vonatkozhat Esterházy azon megjegyzése, hogy a török „a magyar várőrséget egy szálig leölte, mivel nem áldozatok nélkül jutott a győzelemhez". (A templom szentélye helyén 1996 óta a pölöskei várvédő hősök emlékműve áll.)

40 Takács (1929) 198. p.

29