Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Bekő Tamás: A nagykanizsai városi rendőrkapitányság működése az I. világháború kitörésétől a rendőrség államosításáig, 1914–1919
HAJÓS (Herendics) FERENC (Nagykanizsa, 1875. május 16. - Nagykanizsa, 1958. június 17.) rendőrbiztos, rendőrségi nyilvántartó. Apja Herendics Gáspár földműves, anyja Rigó Anna. Nős Péntek Irénnel (hk. 1898. október 29.), gyermektelen nagykanizsai lakos. Iskolai végzettsége négy év gimnázium. 1895. október 15-től 1898. június 20-ig napidíjas, majd június 21-től 1904. szeptember 11-ig mint írnok a kiadó hivatalt vezette. Ekkor a városi képviselőtestület rendőrbiztossá választotta. Később hivatali szabálytalanságok miatt állásából felfüggesztették és büntetésből besorozták katonának. Hadi szolgálata 1915. január 15-én vette kezdetét. Mint népfelkelő tizedes címzetes szakaszvezető, a m. kir. 20. népfelkelő gyalogezred állományából vezényelve, a cs. és kir. népfelkelő tábori esendőrezredben az 5. század kisegítőjeként katonáskodott. 1916. március 9-én őrmesterré avanzsált, és ebben a minőségben harcolt az orosz és az olasz hadszíntereken. Hőstetteit I. osztályú Ezüst Vitézségi Érem, II. osztályú Ezüst Vitézségi Érem, Bronz Vitézségi Érem, Sebesültek Érme 1 sávval és Károly Csapatkereszt kitüntetésekkel jutalmazták. 36 havi frontszolgálat után 1918. november 2-án ért haza az olasz harcmezőkről és felsőbb utasításra ismét rendőri szolgálattételre jelentkezett. 1919-ben a Vörös Őrség kötelékében teljesített szolgálatot. 1920-ban mint irodatisztet átvette a m. kir. államrendőrség nagykanizsai kapitánysága, ahol továbbra is a bűnügyi osztálynál tevékenykedett. 1922-ben hivatali főtiszt lett. 1934- ben - 43 év szolgálati viszony után - vonult nyugállományba. Hajós példás becsülettel és ernyedetlen hivatásszeretettel szolgálta a magyar közrendészetet. A szolgálatban kemény, kötelességteljesítésben pedig olyan tisztviselő volt, akit felettesei mindenkor becsültek, kartársai tiszteltek, alantasai pedig szerettek. (13. kép) KA MBA 1028286., 1306779. MNL ZML NVT 1919/2878., 1930/19346., ZK 1934. május 2. (98. sz.) 4. p., ZH 1916. június 21. (140. sz.) 1. p., Baksa János: Rendőrségi almanach. Bp. 1923. 434. p. (a továbbiakban: Baksa) HARDI JÓZSEF (Gelse, 1877. október 30. - ?) rendőr. Apja Hardi György földműves, anyja Andor Verona. Eredeti foglalkozása földműves. Nős Bakler Teréziával (hk. 1905. június 25.), egygyermekes nagykanizsai lakos. Tényleges katonai szolgálatát 1898. október 6-tól 1901. szeptember 7-ig a cs. és kir. 48. gyalogezrednél teljesítette. Katonaidejét letölt- Vén 1901. december 2-án a m. kir. csendőrséghez került. Innét 1904. december 2-án tizedesi rendfokozattal szerelt le. 1905. április 15-én lépett a nagykanizsai rendőrség kötelékébe. Próbarendőri szolgálatát követően 1906. május 1-jével véglegesítették. A világháború kitörésekor mint népfelkelő tizedes vonult be anyaezredéhez, és bukovinai frontvonalon küzdött. 1920-ban átvette a m. kir. államrendőrség, és 1922-ben a kerületi főkapitány előterjesztésére főtörzsőrmesterré léptették elő. (14. kép) MNL ZML NVT 1919/2878., ZH 1916. június 21. (140. sz.) 2. p. HÁRY SÁNDOR (Újkökényes, 1883. október 4. - ?) rendőr. Eredeti foglalkozása földműves. Tényleges katonaidejét 1906. augusztus 1-jétől 1907. szeptember 20-ig a m. kir. 20. honvéd gyalogezrednél töltötte. Leszerelése után csendőrnek állt, és 1907. december 14-től 1914. szeptember 30-ig mint szakaszvezető szolgált a m. kir. csendőrségnél. A városi rendőrség 1914. november 20-án vette fel napi zsoldos rendőrnek. 1916. október 17-én megélhetési gondokra hivatkozva beadta a felmondását, amit később visszavont. Hadi szolgálatra (vélhetően erős rövidlátása miatt) nem kötelezték. Rendőri állásában 1918. január 1-jével véglegesítették. 1920-ban átvette a m. kir. államrendőrség nagykanizsai kapitánysága. MNL ZML NVT 1916 II. 8310., 1918 II. 3051., 1919/2878. 298