Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Bekő Tamás: A nagykanizsai városi rendőrkapitányság működése az I. világháború kitörésétől a rendőrség államosításáig, 1914–1919

FARKAS II. FERENC (Nagykanizsa, 1889. március 11. - Nagykanizsa, 1950. augusztus 5.) zsoldos rendőr. Apja Farkas József földműves, anyja Mihalecz Julianna. Tényleges katonai szolgálatát 1911-ben mint póttartalékos a cs. és kir. 48. gyalogezrednél töltötte. 1914. december 20-án a város szolgálatába lépett, és megszakítás nélkül 1918. január 31-ig a rendőrség alkalmazásában állt. Ezt követően mint fékező nyert állást a Déli Vasútnál. Nyugdíjazásáig a MÁV alkalmazottja volt. MNL ZML NVT 1918/1939., 1918/3051., 1918/9172.

FARKAS I. JÓZSEF (Kiskanizsa, 1884. február 19. - Nagykanizsa, 1960. április 18.) rendőr. Apja Farkas Antal földműves, anyja Sárvári Katalin. Eredeti foglalkozása földműves. Nős Horváth Rozáliával (hk. 1909. január 13.), egygyermekes nagykanizsai lakos. Első katonai szolgálatát 1906. január 3-tól 1908. szeptember 10-ig mint szakaszvezető a m. kir. 20. honvéd gyalogezrednél töltötte. Próbarendőri szolgálatát 1910. augusztus 1-jén kezdte meg és 1911. február 1-jén került tényleges állományba. Az általános mozgósításkor a 20-as honvédekkel az orosz fronton harcolt, ahol rövidesen súlyos sebesülés érte. Felgyógyulása után 1916. május 12-én történt felülvizsgálata alkalmával a felettes katonai parancsnokság egy évre tartósan szabadságoltatta. Ezt követően mint rokkantat leszerelték, és a háború végéig rendvédelmi szolgálatot látott el Nagykanizsán. 1919. július 1-jén kilépett a rendőrség kötelékéből, és a továbbiakban városi kézbesítőként helyezkedett el. MNL ZML NVT 1916 II. 3392., 1919/2878., ZH 1916. június 21. (140. sz.) 2. p.

FARKAS II. JÓZSEF (Kiskanizsa, 1884. július 21. - Nagykanizsa, 1960. március 2.) rendőr. Farkas I. Ferenc rendőrtizedes testvéröccse. Nős Svenda Máriával, egygyermekes nagykanizsai lakos. Az első világháború idején a 20. honvéd gyalogezred kötelékében mint csatár 18 hónapot az északi harctéren, 2 évet pedig orosz fogságban töltött. Hazatérése után 1918. november 12-én leszerelt, majd december 13-án a városi rendőrség szolgálatába lépett. 1919-ben vörösőr, majd ismét városi rendőr. 1920. április 1-jén átvette a m. kir. államrendőrség nagykanizsai kapitánysága. MNL ZML NVT 20397/1918.

FRITZ (1933-tól Füzesi) PÁL (Hosszúvölgy, 1893. május 12. - 1975. augusztus 15.) rendőr- nyomozó. Apja Fritz Pál napszámos, anyja Vercz Katalin. Korábbi foglalkozása erdész. Nős Vojkovics Juliannával, egygyermekes nagykanizsai lakos. Tényleges katonaidejét 1914. augusztus 25-től 1918. október 31-ig mint tizedes a cs. és kir. 48. gyalogezred kötelékében teljesítette. Leszerelése után 1918. december 13-án került a városi rendőrséghez, ahol 1919. január 1-jével nevezték ki rendőrnyomozóvá. A kommün idején tagja volt a Vörös Őrségnek, majd annak bukásával ismét a városi rendőrség alkalmazottja. 1919-ben sikeres nyomozást hajtott végre a szerb hadsereg által megszállt Muraközben. 1920. április 1-jén átvette az államrendőrség, majd 1922-ben a belügyminiszter államrendőrségi detektívvé nevezte ki. MNL ZML NVT 20398/1918., 1919/2878., ZK 1934. január 17. (12. sz.) 3. p.

294