Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Bekő Tamás: A nagykanizsai városi rendőrkapitányság működése az I. világháború kitörésétől a rendőrség államosításáig, 1914–1919

Nagykanizsai rendőrök a forradalmak időszakában, 1918-1919

Az első világháború elhúzódó harcai miatt 1918. október 28-án utcai tüntetésekkel, felvonulásokkal és sztrájkokkal kezdődő polgári demokratikus forradalom robbant ki a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban.94 Október 31-én a Magyar Nemzeti Tanács táviratban érdesítetté dr. Sabján Gyula polgármestert a budapesti felkelés győzelméről, és csatlakozásra szólította fel Nagykanizsát. Még aznap délután a képviselőtestület egyöntetű határozatára megalakult a Magyar Nemzeti Tanács helyi szervezete, amihez másnap önként szegődött a városi rendőrség tisztikara és legénysége. November 1-jén dél körül a börtönéből kiszabadult dr. Hamburger Jenő ünneplésére összegyűlt tömeg előtt Sneff József a városháza erkélyéről bejelentette, hogy Deák Péter rendőrparancsnokot a Nemzeti Tanács elmozdította pozíciójából, és helyette Kiss Lajost bízta meg a főkapitányi teendők ellátásával.95 Szinte ugyanebben az időben Deák, aki - gyógykezelése ügyén a fővárosi Gellért fürdőben tartózkodott - mit sem sejtve az ellene elkövetett puccsról, a forradalmi események hatására megjelent a Budapest Központi Városházán, és ott fogadalmat téve felajánlotta szolgálatait a Magyar Nemzeti Tanácsnak. Két napra rá a főispán telefonon keresztül utasította Nagykanizsa város polgármesterét, hogy a közbéke fenntartása érdekében rendelje el a főkapitány nyugdíjazását. Deák másnap, az esti órákban vette eltávolításának hírét, és nem tudván elképzelni annak valódi okát, a pillanat behatása alatt önmaga kérte nyugállományba helyezését. Másnap a Belügyminisztériumban a táviratot felmutatva további utasítást kért. A minisztérium rendőri főosztályának vezetője, Szilárd rendőrkapitány a belügyminiszter meghallgatása után azt az utasítást adta, hogy ez ügyben a rendelkezést a belügyminiszter fenntartja magának, megjegyezvén, hogy a „közbéke fenntartása" nem áll fenn, hisz a hivatalát ez idő alatt nem vezeti, és különben sem tartózkodik Nagykanizsán. Ezt követően Deák táviratban kérte a polgármestert, hogy korábbi kérelmét tekintse tárgytalannak, mert a szolgálat alól való felmentése nem törvényes keretek közt született. A következő napokban a főkapitány visszatért Nagykanizsára és november 8-án arról tájékoztatta a polgármestert, hogy súlyos egészségügyi gondjai96 miatt hivatalát a szabadsága lejárta után sem lesz képes elfoglalni, mert betegsége - előreláthatólag - hosszabb gyógykezelést igényel.97

94 Az eseményeket Őszirózsás forradalom néven rögzítette a hivatalos történetírás.

95 Pál József: Nagykanizsa és környéke a forradalmak viharában 1918-1919. Nagykanizsa 1968. 25- 26. p. (a továbbiakban: Pál), ZH 1918. november 2. (249. sz.) 2. p.

96 A dokumentumok szerint szemizom bénulással és reumatikus izombántalmakkal kezelték.

97 MNL ZML NVT1918/18475.

280