Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Vándor László: Hasan aga krónikája. Adatok az egerszegi és a környékbeli végvárak 1664. évi pusztulásához

Nos, megbízták Ismail pasát, a boszniai beglerbéget, hogy a gázlón építsen egy hidat. A pasa hírt küldött: »Az elvetemült gyaurok feladták Egerszeget és elmenekültek. Minden hadifoglyot, több mint 30 embert otthagytak. Egyesek már 10, mások öt éve voltak itt fogva. Az átkozott gyaurok oly sietve menekültek, hogy már nem volt idejük megölni a foglyokat. Ezen kívül 9 löveget is hátrahagytak.«

Amikor azonban az előcsapatok az erődöt üresen, a gyaur legénységtől elhagyatva találták, először fosztogatták a még fellelhető holmit, az erődöt pedig felgyújtották. Csak üggyel-bajjal tudta a boszniai beglerbég, Ismail pasa az ágyukat kihoznia tűzből és megmenteni.

A nagyvezér ekkor pihenni akart, de amikor Ismail pasától ez a hír megérkezett, Zilhiddzse 25-én [július 20-án] dél felé felkerekedett Egerszeg felé."21

A Zalaegerszegtől egy órányira levő gázló bizonyosan a Válickán volt, vagy Baknál, vagy Sárhidánál.

Az egerszegi végvár a 16. században épült a veszprémi püspök udvarháza körül, éslóOO után lett a Kanizsával szembeni főkapitányság egerszegi körzetének székhelye. Ez egy külső és belső várból álló palánkerődítmény volt, amely a település északi szélén, a Zala folyó, a Válicka és a Vizsla patak mocsaras ártereivel határolt félszigeten állt. Falai között 1652 óta hivatalosan 347 katona állomásozott.22 (2. kép)

A fogoly által mondott kapitány neve bizonyosan torzult. Végh Ferenc szerint az erőd elhagyására a kiskomáromi események hatására került sor.23 A vár pánikszerű kiürítésének bizonysága az ágyuk és a foglyok otthagyása. Ismail pasa július 19-én vette birtokába a vár maradványait,24 a fősereg másnap estére táborozott le Egerszegnél.

Az egykori egerszegi vár területén a 2001. március 6. és április 18. között végzett ásatás során a Batthyány és a Budai Nagy Antal utca találkozásánál feltárásra került egy 9 méter átmérőjű, palánkszerkezetű félköríves bástya. A mocsaras altalajba vert cölöpök dendrokroronológiai vizsgálata azt az eredményt hozta, hogy a faszerkezetet 1608 (+/- 5 év) körül vágták ki, ennél fiatalabb faanyag nem volt benne. Ami azt jelenti, hogy e bástyát az 1664. évi pusztítást követően vagy nem építették újjá, vagy a helyén más szerkezetű védmű épült.25

21 Hasan aga 208. p.

22 Takács Sándor: Kísérletek a magyar haderő feloszlatására 1671-1702. In: Magyar küzdelmek, é. n. h. n. (1929.) 198. p. (A továbbiakban Takács (1929).)

23 Végh 2008. 27. p.

24 A július 19-i dátum helyesen szerepel Végh Ferencnél, míg Rhoads Murphey 1999. 127. p. a július 17-e téves.

25 Vándor László: Újabb adatok az egerszegi várról és a városról a legutóbbi régészeti kutatások alapján. In: Végvárból megyeszékhely. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 2006.19-31. p. Azt a felvetést, melyet Végh Ferenc 2008. 30-31. p. vetett fel, miszerint a bástya nem a várhoz, hanem a városfalhoz tartozott, minden bizonnyal csak újabb ásatások tudják egyértelműen tisztázni.

26