Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Vándor László: Hasan aga krónikája. Adatok az egerszegi és a környékbeli végvárak 1664. évi pusztulásához
[tudniillik Kiskomárt]. Az ostrom harmadik napján készített feltételek értelmében tehát a mieink e helyről eltávoztak [...]. A Batthyány-féle végvidéken ez volt az első veszteség, amelyet nemsokára több is követett. Kiskomárom megszerzése és megsemmisítése után tudniillik Kaponakot és Kemendet, valamint Egerszeget is elfoglalta az ellenség, s mivel úgy látta, hogy ezek a helyek igen csekély jelentőségűek, valamennyit a földdel tette egyenlővé. S ezekkel meg nem elégedve erővel bevette Pölöskét, s a magyar várőrséget egy szálig leölte, mivel nem áldozatok nélkül jutott a győzelemhez. Majd végre tovább haladva Egervárat veszi ostrom alá, és néhány nap múlva megadás következtében elfoglalja, az őrséget szabadon elbocsájtja, s a várat, mint ami nem sokat ér, a földdel teszi egyenlővé. Nem szűnt meg az ellenség tombolása, sőt porrá égette Bér és Szentgrót mezővárosokat, s más kisebb, jelentéktelenebb helyeket is, főleg mivel a legtöbbet védők nélkül találta."18 Ugyanerről az időszakról, ezekről az eseményekről a nagyvezír bizalmi embere, Hasan aga a következőképpen kezdi krónikáját.19 „Zilihiddzse 22-én [július 17-én] ismét Kanizsa közelében, az arra tartó folyó partján volt a tábor. Mert ott egy híd is volt, pihentek egy napot. Zilhiddzse 24-én [július 19-én] a Balatonnál volt a tábor, ötórányira Egerszegtől."20 A török sereg - a leírásból következtetve - a mai 74-es út vonalán indult északi irányba, az egerszegi vár felé. A Kanizsa felé tartó folyó a Kanizsa (ma Principális-csatorna), melyen a ma Nagykanizsához tartozó Korpaváron volt a híd, aminek védelmében 1576-1600 között erődítmény is állt. A következő tábor nagyjából Hahót térségében lehetett. A Balaton megjelenése a szövegben az Enrich Prokosch által említett, az átdolgozásból adódó elírás is lehet, de az sem kizárható, hogy a črna gorai Hasan aga leírásában a szerb „blatno jezero", azaz „sáros tó, mocsár" kifejezést használta, ami a szerbben a Balaton neve is lehet. S így változhatott az átírások révén a Hahót környéki mocsaras tavak megnevezése Balatonra. „Az erődtől egy órányira volt egy gázló. Kaplan pasát néhány tatárral előre- küldték, hogy vegye szemügyre az utakat és tudakozódjon Egerszeg környékéről. A vezér úgy is tett, mert utasították, hozott egy foglyot, aki a következőképpen nyilatkozott: »Dicső vezér, a mi kapitányunk, Borosini (?) elmenekült, és a gyaur legénység is menekülőre fogta. Én is el akartam futni, de elfogtak.« A nagyvezér a menekülés okairól kérdezte - a fogoly válasza: »Az emberek hallották, hogy jön a hatalmas és dicső iszlám haderő, ezért elmenekültek.« 18 Esterházy 1989.168-169. p. 19 A fordítást németről magyarra feleségem, Vándor Lászlóné végezte, akinek ezúton mondok köszönetét. 20 Hasan aga 208. p. 25
