Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Bekő Tamás: A nagykanizsai városi rendőrkapitányság működése az I. világháború kitörésétől a rendőrség államosításáig, 1914–1919
igénybe, amiből egy órát a rendőrtisztek és a rendőrorvos, egyet pedig a rendőr altisztek tartottak. A próbarendőröknek a korábbi tudnivalókhoz hasonlóan az alábbi tantárgyakat kellett elsajátítaniuk: 1. írás, olvasás és jelentések megfogalmazása. 2. A rendőrség szolgálati utasítása. 3. Büntetőjog alapismeretei. A büntetőeljárás, különösen a nyomozás és a daktiloszkópia. 4. Kihágások és a kihágási eljárás. 5. A rendőri ellenőrzés körébe vágó miniszteri rendeletek. 6. Városi és a vármegyei szabályrendeletek. 7. Közrendészet. 8. Közegészségügy. 9. Tűzrendészet. 10. Elsősegélynyújtás baleseteknél és testi sértéseknél.29 A gyakorlati oktatás az utcán, eleinte egy idősebb rendőr vagy rendőrségi altiszt felügyelete mellett zajlott. Az iskola elvégzése után a pályakezdő őrszemnek tisztában kellett lennie hivatásának fontosságával, valamint a rá ruházott kötelességeivel, szolgálatban és szolgálaton kívül egyaránt. A tanfolyam lehetővé tette, hogy a próbaidős rendőrt önálló intézkedésre jogosult járőrré képezzék ki, akinek az igazoltatáson és feljelentésen kívül előállítási joga is volt. Az előállítás azt a célt szolgálta, hogy az érintett személyt az intézkedő közeg a kapitányság rendőrhatósága elé kísérje. Nagyon fontos eleme volt a rendőri kötelmeknek a szolgálati fegyverhasználat szabályszerű betartása. A legénység fegyverhasználatánál megkülönböztették a kard és lőfegyver használatát. Lőfegyverét a rendőr kizárólag a testi épsége védelmében vehette igénybe, minden más esetben a kard használatának volt helye.30 A rendőri túlkapásokat, durva magaviseletét és a lakosság irányában mutatott agresszív bánásmódot szigorúan megtorolták. Ittasság, részrehajlás, gyávaság, függelemsértés és engedetlenség szintén súlyos büntetéssel járt. Ezek a vétségek a szolgálati szabályzat értelmében a rendőr azonnali elbocsátást vonták maguk után.31 A rendőrkapitányi hivatal Kezdetben a rendőri adminisztráció a régi 18. századi kanizsai városházán állomásozott és csak évekkel később, amikor a képviselőtestület új középületek emeléséről határozott, akkor hurcolkodott át az 1872-ben átadott Kapronczai utcai (ma Ady u.) bérpalota első emeletére. A rendőrség létszámának szaporítása, és az egyre sokasodó igazgatási teendők miatt 1897 tavaszán a képviselőtestület nyilvános pályázatban hirdette meg a városház udvarán álló, korábbi mértékhitelesítő épület rendőrkapitányi hivatallá való átalakítását. A kivitelezést Bachrach Gyula helyi építési vállalkozó nyerte el, aki a korszak legjobban foglalkoztatott jeles építészét, Morandini Románt is maga mögé utasítva 3519 forintért vállalta a ®ZH 1918. december 11. (282. sz.) 2. p. 30Parádi 127. p. 31 Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL ZML) Zalaegerszeg Rend. Tan. Város Rendőrségének Szolgálati Szabályzata. Zalaegerszeg, 1895. 257
