Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Vándor László: Hasan aga krónikája. Adatok az egerszegi és a környékbeli végvárak 1664. évi pusztulásához

említés szintjén jelenik meg.8 Pedig az Erich Prokosch által német fordításban kiadott krónika ennek az időszaknak eseményekben rendkívül gazdag forrása, amelyből a hadjáratnak érdekes és fontos részleteiről szerezhetünk tudomást.

Az elmúlt évtizedekben végzett régészeti kutatásaim során jómagam mindegyik, az 1664-es hadjárat eseményeiben érintett várban végeztem kisebb-na- gyobb régészeti kutatást. Ezek (Zala-)Szentgrót, Kiskomár, (Nagy-)Kapornak, Pölöske, Kanizsa, Új-Zerinvár és Egervár várai. Szintvonalas felmérés készült a Kemend(ollár)-i várról, és sikerült azonosítani a sokáig nem pontosan lokalizált (Zala-)béri vár helyét is.

így ebben a tanulmányban, ahol elsősorban a krónikában leírtakat kívánom közreadni, és felhívni a figyelmet ezeknek földrajzilag, régészetileg azonosított, azonosítható nyomaira, egyúttal igyekszem a korabeli leírást röviden összevetni a régészeti megfigyelésekkel, így ismereteinket tovább gazdagíthatjuk.

A krónika Köprülü Ahmed pasa pecsétőrének, Hasan agának a feljegyzésein alapul. A jelzett személyről rendkívül keveset tudunk, mindössze annyit, hogy imám volt egy Ibar folyó melletti vár szultánmecsetjében, Crna Gora keleti részén. Hasán aga nemcsak szemtanúja volt az eseményeknek, hanem a nagyvezír pecsétőreként az események hátterére is volt rálátása. Az általa készített feljegyzések valószínűleg a leghitelesebb leírásai a hadjárat történéseinek, amely még használhatóbb lett volna, ha Hasan nem érzi úgy, hogy munkáját irodalmi formába kell öntetnie, ezért kiadta átdolgozásra. Az átdolgozást egy mindmáig nem teljesen tisztázott imám készítette. Erich Prokosch szerint „a feldolgozó minden volt, csak az írás mestere nem. Nyelvezete, mondatszerkesztése hemzseg a hibáktól, némely szavakat az olvasónak kell kiegészíteni, ha az értelmét ki akarja hámozni, a helyesírásról nem is beszélve. A földrajzi neveket is erősen kiforgatta." A fordító az íráshibás, kihagyásos kéziratot végül is négy különböző helyen fennmaradt példányból rakta össze. Közülük a leghasználhatóbb az isztanbuli Körpülü könyvtárban lévő kézirat volt.9

Hasan aga az egész hadjárat menetét ismerteti. Sok érdekes részletet tudhatunk meg az Eszéktől Kanizsáig tartó útról, melyek részben újak, részben megerősítik más források adatait. Ezek közül csak néhányat említenék, így például azt, hogy Kanizsa gyors felmentése érdekében ostromtüzérség nélkül tették meg az utat,10 vagy, hogy a téli hadjáratban visszafoglalt Babócsát ki akarták kerülni, de mivel annak őrsége elfutott, sőt még a patak hídját is épségben hagyták, ezzel

8 A forrást használta Szvitek Róbert: Kiskomár végvár szerepe a dél-dunántúli végvári rendszerben. ELTE ВТК, Doktori disszertáció 2008.; (A továbbiakban Szvitek 2008.) - Végh: Egerszeg. 27-28. p. (Ezúton kívánok köszönetét mondani Végh Ferencnek, aki a jelzett munkára felhívta figyelmemet.)

9 Hasan aga 12. p. Mivel a német fordítás is törekedett a darabos nyelvezet visszaadására, erre a magyarra fordításnál is igyekeztünk figyelni.

10 Hasan aga 202. p.

23