Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Vándor László: Hasan aga krónikája. Adatok az egerszegi és a környékbeli végvárak 1664. évi pusztulásához

említés szintjén jelenik meg.8 Pedig az Erich Prokosch által német fordításban kiadott krónika ennek az időszaknak eseményekben rendkívül gazdag forrása, amelyből a hadjáratnak érdekes és fontos részleteiről szerezhetünk tudomást. Az elmúlt évtizedekben végzett régészeti kutatásaim során jómagam mind­egyik, az 1664-es hadjárat eseményeiben érintett várban végeztem kisebb-na- gyobb régészeti kutatást. Ezek (Zala-)Szentgrót, Kiskomár, (Nagy-)Kapornak, Pölöske, Kanizsa, Új-Zerinvár és Egervár várai. Szintvonalas felmérés készült a Kemend(ollár)-i várról, és sikerült azonosítani a sokáig nem pontosan lokalizált (Zala-)béri vár helyét is. így ebben a tanulmányban, ahol elsősorban a krónikában leírtakat kívánom közreadni, és felhívni a figyelmet ezeknek földrajzilag, régészetileg azonosított, azonosítható nyomaira, egyúttal igyekszem a korabeli leírást röviden összevetni a régészeti megfigyelésekkel, így ismereteinket tovább gazdagíthatjuk. A krónika Köprülü Ahmed pasa pecsétőrének, Hasan agának a feljegyzésein alapul. A jelzett személyről rendkívül keveset tudunk, mindössze annyit, hogy imám volt egy Ibar folyó melletti vár szultánmecsetjében, Crna Gora keleti ré­szén. Hasán aga nemcsak szemtanúja volt az eseményeknek, hanem a nagyvezír pecsétőreként az események hátterére is volt rálátása. Az általa készített feljegy­zések valószínűleg a leghitelesebb leírásai a hadjárat történéseinek, amely még használhatóbb lett volna, ha Hasan nem érzi úgy, hogy munkáját irodalmi for­mába kell öntetnie, ezért kiadta átdolgozásra. Az átdolgozást egy mindmáig nem teljesen tisztázott imám készítette. Erich Prokosch szerint „a feldolgozó minden volt, csak az írás mestere nem. Nyelvezete, mondatszerkesztése hemzseg a hibák­tól, némely szavakat az olvasónak kell kiegészíteni, ha az értelmét ki akarja há­mozni, a helyesírásról nem is beszélve. A földrajzi neveket is erősen kiforgatta." A fordító az íráshibás, kihagyásos kéziratot végül is négy különböző helyen fennmaradt példányból rakta össze. Közülük a leghasználhatóbb az isztanbuli Körpülü könyvtárban lévő kézirat volt.9 Hasan aga az egész hadjárat menetét ismerteti. Sok érdekes részletet tudha­tunk meg az Eszéktől Kanizsáig tartó útról, melyek részben újak, részben meg­erősítik más források adatait. Ezek közül csak néhányat említenék, így például azt, hogy Kanizsa gyors felmentése érdekében ostromtüzérség nélkül tették meg az utat,10 vagy, hogy a téli hadjáratban visszafoglalt Babócsát ki akarták kerülni, de mivel annak őrsége elfutott, sőt még a patak hídját is épségben hagyták, ezzel 8 A forrást használta Szvitek Róbert: Kiskomár végvár szerepe a dél-dunántúli végvári rendszer­ben. ELTE ВТК, Doktori disszertáció 2008.; (A továbbiakban Szvitek 2008.) - Végh: Egerszeg. 27-28. p. (Ezúton kívánok köszönetét mondani Végh Ferencnek, aki a jelzett munkára felhívta figyelmemet.) 9 Hasan aga 12. p. Mivel a német fordítás is törekedett a darabos nyelvezet visszaadására, erre a magyarra fordításnál is igyekeztünk figyelni. 10 Hasan aga 202. p. 23

Next

/
Thumbnails
Contents