Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Vándor László: Hasan aga krónikája. Adatok az egerszegi és a környékbeli végvárak 1664. évi pusztulásához

A hadjárat katonai eseményeinek ez a szakasza a zalai végvidék egerszegi várához és kapcsolódó erődítményeihez kötődik, így fontos részét képezi a város és környéke történetének is.

Mivel mindeddig nem tárták fel a bécsi hadilevéltár erre vonatkozó dokumentumait, a téma iránt érdeklődő kutatók számára leginkább a publikált török krónikák hozzáférhetőek, és egyetlen leírás a magyar oldalról: Esterházy Pálnak, a harcok résztvevőjének „Mars Hungaricus" című műve.2

Jómagam Zrínyi-Újvárral foglalkozva tanulmányoztam Eszterházy Pál eredetileg latin nyelvű, de ma már magyarul is olvasható művét, s itt találkoztam az 1664-es esztendő nyarának, a török hadsereg zalai átvonulásának utalásszerűén közölt részleteivel. Esterházy tevőleges részese volt Zrínyi-Újvár elestéig a történéseknek, de pontosan a jelzett időszakról, amikor nem volt szemtanú, nagyon tömören ír.3

A magyarországi szakirodalomban egyedül Végh Ferenc volt az, aki az egerszegi várról írt könyvében felhasználta Hasan aga krónikáját, és a zalai várakkal kapcsolatos eseménytörténetet röviden ismertette.4

Meglepő módon a külföldi szakirodalomban a hazainál több adatot találunk ezen eseményekkel kapcsolatban. Tömör áttekintéssel találkozhatunk például Rhoads Murpheynek a török háborúkról megjelent összefoglaló munkájában.5 A török forrásokra hivatkozó szerző időrendbe szedi az eseményeket, az egyes zalai várak elfoglalásának és sorsának ismertetését pedig táblázatba foglalja. Az angol szerző mellett a közelmúltban az isztambuli egyetem egyik kutatója, Özgür Kol- cak doktori disszertációjában foglalkozott az eseményekkel.6

Szűkös ismereteinket nagymértékben növelheti a Végh Ferenc által már felhasznált, ám magyar nyelven még közöletlen török forrás, Hasan aga krónikája, mely jelen írásunk tárgya.7 Mint látjuk, a krónika nem volt teljesen ismeretlen a korszak egyes kutatói előtt, akik használták is tanulmányaikban, de az a rész, amikor a török seregek Kanizsától a Rábáig vonultak, munkáikban legfeljebb

2 Esterházy Pál: Mars Hungaricus. Zrínyi Könyvtár III. Sajtó alá rendezte Iványi Emma, Szerk. Hausner Gábor. Budapest, 1989. (A továbbiakban Esterházy 1989.)

3 Vándor László: Pölöske vára. In: Zalai Hírlap, 1991. aug. 8. Ennek nyomán került sor a pölöskei vár mellett a vár hősi halált halt katonáinak emlékművének felállítására 1995. szeptember 9-én.

4 Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században. (Zalaegerszegi Füzetek 10.) Szerk. Kapiller Imre. Zalaegerszeg, 2010. 27-28. p. (A továbbiakban: Végh: Egerszeg.)

5 Rhoads Murphey: Ottoman warfale 1500-1700 London, 1999.126-127. p. (A továbbiakban Rhoads Murphey 1999.)

6 Özgür Kolcak: XVII. yüzyl askeri gelisimi ve osmanlilar: 1660-64 osmanly avustury a savaslari. Istanbul, 2012.

7 Krieg und Sieg in Ungarn. Die Ungarn- feldzüge des großwesieres Körpülüzade Fazil Ahmed Pascha 1663 und 1664 nach den „Kleinodien der Historien" seines Siegelbewahrer Hasan aga. Übersetz, eingeleitet und erklärt von Erich Prokosch. Osmanische Geschichtsschreiber 8. Graz-Wien-Köln, 1976. (A továbbiakban: Hasan aga.)

22