Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Foki Ibolya: A városi önkormányzat működése Nagykanizsán, 1849–1900
az évben a legnagyobb tételt a tisztviselői és szolgaszemélyzet fizetése, az adósságok törlesztése, az utcai lámpák villanyvilágítása, valamint a főgimnáziumi és községi népiskolai költségek képezték. De jutott azért pénz a szegények segélyezésére, iskolai szemléltető eszközök vásárlására, ezenkívül a fontosabb zalai újságok előfizetésére és a városháza nagytermének kifestésére is.197 Halis István már ekkor is igencsak szorgalmazta a városi könyvtár és múzeum létrehozását, amelynek ügyében az ezredéves évfordulón tett ígéret ellenére lényeges előrelépés még nem történt. Az 1899. évi költségvetésben is csak 300 Ft-ot szavaztak meg erre a célra. Halis 1899. október 25-én kelt levelében kifejtette, hogy ez nagyon kevés, s felhívta a figyelmet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnál létező, a vidéki múzeumok gyarapítására szánt segélyalapra, amelyre akkor pályázhatnak eséllyel, ha a város is jobban kinyitja a pénztárcáját. Keszthely példáját hozta fel, amely 500 Ft-ot kapott, de ezzel szemben 1600 Ft éves dotációt helyezett kilátásba.198 A kultúrát oly lelkesen pártoló árvaszéki előadó legfeljebb abban reménykedhetett, hogy az az évben újjáválasztott képviselő- testületi tagok közül valaki majd csak felkarolja kezdeményezését, s az elkövetkező évek büdzséjében is barátságosabb összegek szerepelnek majd. A képviselő-testületbe 1899. február 8-án delegáltak a város polgárai az akkor kilépő 47 választott tag helyébe újakat. A század utolsó önkormányzati választása minden zavaró esemény nélkül, rendben lezajlott. A várost most is 7 választó- kerületre osztották fel. Az első kerületben 8, a másodikban 11, a harmadikban 2, a negyedikben 4, az ötödikben 7, a hatodikban 6, a hetedikben 9 képviselőt, s emellett mindenhol póttagokat is választottak. A szavazóhelyiségek is megegyeztek a három évvel korábbiakkal. Reggel 9-től délután 4 óráig lehetett szavazni. Az új képviselő-testület három nappal később, 1899. február 11-én tartotta alakuló ülését.199 Az eljövendő évszázad kihívásainak súlya most már az ő vállukra nehezedett. A gazdasági nehézségek ellenére Kanizsa még mindig a Dunántúl legfejlettebb városai közé tartozott, polgárainak többsége békében és jólétben élt, s szívesen hozott áldozatot is bármilyen nemes ügy érdekében. Senki nem gondolt ekkor még arra, hogy a boldog békeidőknek egyszer vége szakadhat. Adatott még pár nyugalmas esztendő, aztán a háború, majd Trianon tragédiája gyökeresen új élet- stratégiák kidolgozására kényszerítette az ittenieket. 197 MNL ZML Nk. tan. ir. 1899. II. 887. sz. 198 Uo. 199 MNL ZML Nk. tan. ir. 1899. II. 2022. sz. 220
