Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Foki Ibolya: A városi önkormányzat működése Nagykanizsán, 1849–1900

alkotmányvédő funkciók fenntartásához ragaszkodó ellenzék heves obstrukciója miatt végül a törvényjavaslatból csak két elvi paragrafust fogadtak el, amelynek gyakorlati hatása nem lett.154

Az előkészítő tárgyalások viszont már év eleje óta folytak, és sok vita zajlott a centralizmus és municipalizmus hívei között a törvényhatóságok és tisztviselőik leendő jogállásáról. Kanizsa ezt a helyzetet használta ki, s úgy döntött, lépnie kell, hátha az általános rendezés keretein belül több esélye lesz függetlenségének kivívására. A kezdeményezésben Hertelendy Béla országgyűlési képviselő és Plihál Ferenc városi képviselő játszottak kulcsszerepet. „Nagykanizsa város lakóinak már a negyvenes években megindult, a 48-iki események által azonban megszakított azon mozgalmának, hogy Nagykanizsa város egykor bírt kir[ályi] városi jellegét ismét visszaszerezhesse, jelenben, a közigazgatásnak napirenden levő átalakítása alkalmából újra tér nyílik" - vezette be az indítványt Babochay György polgármester az 1891. március 12-i képviselő-testületi ülésen. A jelenlévők aztán mindjárt határozatot is hoztak, amely kimondta, hogy „Nagykanizsa város közönsége közigazgatásának rendezett tanácsú városból önálló törvényhatósággá leendő átalakítását óhajtja és akarja." Ezt követően a kiskanizsaiak fellebbezését elutasítva kérvényt intéztek mind a belügyminiszterhez, mind pedig az országgyűléshez. A belügyminiszteri tisztséget is betöltő Szapáry Gyula miniszterelnöknek Babochay György polgármester vezetésével díszes küldöttség tolmácsolta a kérést, a képviselőházhoz pedig Hertelendy Béla, Nagykanizsa Szabadelvű Párti képviselője nyújtotta be. Ezenkívül minden országgyűlési képviselőhöz levelet küldtek kérve a folyamodvány pártolását.155 Szapáry Gyula válaszában közölte, hogy a kívánság előterjesztése korai, mivel a községek rendezése csak a vármegyék átszervezése után következhet.156 A törvényjavaslat végkifejlete miatt aztán az ügy végképp lekerült a napirendről.

154Hanák Péter: Társadalmi és politikai küzdelmek az 1890-es évek első felében. In: Magyarország története, 1890-1918. Szerk. Hanák Péter - Mucsi Ferenc. Budapest, 1978. 61-63. p.; Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Budapest, 1976. 225- 236. p.

155 MNL ZML Nk. Képv. test. jkv. 1891. március 12. 1. sz.; a kiskanizsaiak fellebbezésére lásd: MNL ZML Nk. tan. ir. 1892: 5875. sz.

1% Barbarits 1929/B 95. p

203