Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Foki Ibolya: A városi önkormányzat működése Nagykanizsán, 1849–1900

az éves költségvetést, felügyelte a községi pénztárakat és a községi intézmények pénzügyeit, elfogadta azok év végi számadásait. Új jövedelmi forrásokat nyithatott, törődött a közkiadások hiányainak fedezésével, hitelt csak az ő engedélyével lehetett felvenni. Hatáskörébe tartozott még többek között új hivatalok rendszeresítése, a tisztségviselők fizetésének meghatározása, a letelepedési díjak megszabása, valamint köznevelési és iskolai ügyek. Szakbizottságokat alakíthatott, jótékony alapítványokat létesíthetett, peres eljárásokban rendelkezhetett. A szabályrendelet megállapítása szerint azokban a közigazgatási és közrendészeti ügyekben is dönthetett, „melyek különös körülmények vagy fontosságuknál fogva a közgyűlés által maga elé kívántainak, vagy a tanács s polgármester által közgyűlési tárgyalás alá utaltatnak." Határozatai a polgármester elnökletével zajlott közgyűléseken születtek. Ülései nyilvánosak voltak, a jelenlévők egyszerű szótöbbséggel határoztak.110 Ennek pontos összeszámlálása végett a hallgatóságot el kellett különíteni. Az új városháza fölépülte (1873) után ők a nagyterem erre a célra berendezett karzatán foglaltak helyet, mert - mint az egyik városi jegyzőkönyvben olvashatjuk - „a terembeni létök az esetleges szavazásnál a többség meghatározását bizonytalanná tehetné."111 A közgyűléseket rendesen minden hónap második hétfőjén tartották. Rendkívüli közgyűlés összehívását a tanács, a polgármester vagy 20 képviselő írásban benyújtva bármikor kezdeményezhette. Az előző évi számadás megvizsgálása mindig a májusi közgyűlésen, a következő évi költségvetés összeállítása pedig mindig az októberi közgyűlésen történt.112

Munkája megkönnyítésére a testület - ahogy már a szabályrendelet is utalt rá - szakbizottságokat hozhatott létre. Nagykanizsán ezeket bizottmányoknak hívták. Léteztek állandó és ideiglenes bizottmányok. Felállításuk lényegében a szakigazgatás megvalósítása felé tett lépésnek tekinthető. 1872-től három állandó bizottmány működéséről tudunk. Ezek egyike, az Építészeti Bizottmány11312 rendes és 3 póttaggal mintegy építési szakhatóságként látta el a ráháruló feladatokat. Véleményezte az építési engedélyeket, felügyelte a középítkezéseket, az utcák szabályozását, törekedett az „építkezési ferdeségek" megszüntetésére. Mindezt a városi mérnökkel szoros együttműködésben végezte, s tevékenységéről a képviselő- testületnek minden hónapban jelentést tett.114 A 26 tagú Pénzügyi Bizottmány elsősorban a város pénzügyi viszonyainak rendezése, az ezzel kapcsolatos javaslatok megtétele végett jött létre. De részt vett a költségvetés előkészítésében és

110 Vö. 1871. évi XVIII. törvénycikk a községek rendezéséről. 59-61. §. In: Magyar törvénytár. 1869- 1871. évi törvénycikkek. Budapest, 1896. 286. p.

111MNL ZML Nk. Képv. test. jkv. 1882. december 28. (A jegyzőkönyv elején lévő szám nélküli bevezető szöveg.)

112 MNL ZML Zala Vármegye Alispánjának iratai. Tárgyi csomók. Községrendezés, 1872. „Nagykanizsa rendezett tanácsú város szabályrendeleteinek terve." 1872.

113 Időnként Építészeti és Szépltészeti (vagy Szépészeti) Bizottmánynak is hívták.

114 MNL ZML Nk. Képv. test. jkv. 1872. április 29. 28., 38. sz.; 1872. június 6. 52. sz.

183