Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Foki Ibolya: A városi önkormányzat működése Nagykanizsán, 1849–1900
den fontos beosztástól távol legyenek tartva. A helyileg ismert, tekintéllyel rendelkező és bizalommal bíró személyek közül lehetőleg olyanokat kellett kiválasztania, akik képzettségük vagy értelmi képességeik alapján alkalmasaknak tűnnek, van valamilyen közigazgatási gyakorlatuk, és a folyó ügyeket tovább tudják vinni. Hiszen a helyzet stabilizálásának, az új kormányzati rendszer iránti bizalmatlanság eloszlatásának mindez nélkülözhetetlen elemét képezte. A város társadalmipolitikai struktúrája, évszázados tradíciókra épülő igazgatási gyakorlata, valamint egyéb adottságai legalább annyira meghatározták azt a kört, ahonnan a megyefőnök az új tisztségek várományosait kijelölhette, mint a politikai megbízhatóság tekintetbevétele. Láthattuk, hogy a város vezetői végül tényleg a közéletben korábban is meghatározó szerepet játszó, az itteniek által ismert és tisztelt személyiségek közül kerültek ki. Semmilyen írásos nyoma nincs annak, hogy az osztrák örökös tartományokból vagy bárhonnan próbáltak volna külső, idegen tisztségviselőket idehozni. Még csak szóba sem került ez a megyefőnöknek a kerületi főispánnal és egyéb hatóságokkal folytatott levelezésében. A helyi lakosok körében való ismertség, a tekintély, a megbízhatóság, a hozzáértés, a dolgok továbbvitelére való képesség legalább annyira szóba jöttek, mint a német nyelvtudás és a politikai szempontok. S ezáltal - ha a forradalom alatti magatartásukat illetően nem merült fel ellenük kifogás - újból a korábbi politikai elit képviselőire hárult a feladat, hogy a köz- igazgatás legalsó szintjén oly szükségessé vált stabilizálást végrehajtsák. A viharos 1860-as évek: vita a törvényszék körül - Kiskanizsa különválása Az 1848/49-es polgári forradalom által megteremtett, feudális kötöttségektől mentes társadalmi-politikai viszonyok lehetővé tették a piaci törvények szabad érvényesülését, s ennek kedvező hatásai Nagykanizsa gazdasági életében is hamarosan érzékelhetővé váltak. A korábban is élénk közvetítő kereskedésre, valamint termény- és állatértékesítésre alapozva sokoldalú, különböző szakágazatokkal rendelkező kereskedelmi tevékenység bontakozott ki. Az ipari termelés is differenciáltabb képet mutatott: a tradicionális kézműipari ágazatok mellett egyre több új iparág jelent meg, s kialakulóban volt egy városias igényeket kielégítő, szabadabb iparos réteg. A fő vasúti vonalak kiépülésével, a vállalkozásokhoz kellő pénzügyi hátteret biztosító bankok és pénzintézetek létrejöttével a város kedvező földrajzi adottságait kihasználva az 1860-1870-es években meginduló gazdasági felvirágzás az „aranykor"52 beköszöntét hozta a kanizsaiaknak. Ezek a folyamatok az itt élőket is igényesebbé tették környezetük iránt, s a városias 52 T. Mérey Klára: Nagykanizsa, Somogy kapuja a dualizmus korában. In: Somogy megye múltjából. (Levéltári évkönyv 20.) Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1989132. p. 167
