Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Foki Ibolya: A városi önkormányzat működése Nagykanizsán, 1849–1900

úgy látszik el lehetett nézni, a meglévő közigazgatási gyakorlat többet számított. Bogyay eltekintett a közeli családtag, Antal aktív liberális múltjától és '48-as tevékenységétől is. Mindez nem tűnt számára akadályozó tényezőnek az aljegyzői, majd főjegyzői, s később Antal esetében a polgármesteri tisztség betöltésekor.

A bírón, a főjegyzőn és aljegyzőn kívül még hat tanácsosból (Szívós István, Sandveber József, Virth Károly, Turkovits György, Michel Ignác, Davidovits György) állt a város új vezetése. Munkájukat egy gyámatya (Vusztl Alajos), egy kamarás (Hauser János), egy adószedő (Kaan Ferenc), egy kórházigazgató (Tárnok Alajos), egy kórházi pénztárnok (Spánier Ferdinánd), egy ún. „kórházatya" (Jack Frigyes) és egy szállásmester (Vajai Lajos) segítette. Ha végignézzük a névsort, mind ismerős nevekre bukkanunk. Olyanokéra, akik már a korábbi időszakban is feltűntek Kanizsa közéletében, akár városi tisztségviselőként, akár más területen szerepet játszó, befolyásos személyiségként. Ilyen volt például a tanácsosok közül Szívós István, aki 1845-ig az aljegyzői tisztséget töltötte be,34 vagy Turkovits György, Davidovits György és Sandveber József tanácsosok, akiket az 1840-es években is hasonló funkciókban találunk.35 Vajai Lajos, aki most szállásmester lett, 1848-ban is ezt a feladatot látta el, 1847-ben pedig helyettes jegyzőként tevékenykedett.36 De felhozhatjuk példának a már korábban említett Tárnok Alajos személyét is, aki részben a Batthyány-uradalom jószágigazgatójaként, részben pedig a védegyleti mozgalom tagjaként és a takarékpénztár alapítás kapcsán tette ismertté nevét, most pedig a kórházigazgatói pozíciót kapta. Egy másik példa Spánier Ferdinánd, a kórházi pénztárnok lehet, aki egyébként fűszerkereskedő és szivargyáros volt, s a városban több épülettel is rendelkezett. Tagja volt az 1837-ben megalakított „Kereskedelmi Casino" választmányának. Ő is ott buzgólkodott a Védegylet létrehozása körül, még Kossuthtal is volt közvetlen kapcsolata. A takarékpénztár felállításán munkálkodó bizottságba ugyancsak beválasztották.37 Elmondhatjuk tehát, hogy a város élére került új vezetés csak formailag volt új, tagjai szinte kizárólag helyi lakosok közül kerültek ki, s többségüket korábbi közéleti vagy egyéb szerepvállalása miatt már ismerősként üdvözölhették a város polgárai.

A tisztviselői kar létszámát a felsőbb iránymutatásoknak megfelelően a lehető legalacsonyabban szabta meg Bogyay Lajos. Ez leginkább a tanácsosok létszámát érintette, amelyet a korábbihoz képest a felére csökkentett (tizenkettőről hatra).

34 Halász 408. p.

35 Turkovits Györgyre lásd: Halász 406. p. és Hermann 480. p.; Davidovits Györgyre: Halász 431. p. és Barbarits 1929/A 60. p.; Sandveber Józsefre: Barbarits 1929/A 60. p.

36 Halász 424. p.; Hermann 480. p.

37 Kaposi Zoltán: Kanizsa történeti helyrajza (1690-1849). In: Nagykanizsa. Városi monográfia. Második kötet. Szerk. Lendvai Anna - Rózsa Miklós. Nagykanizsa, 2006. 95. p.; Kaposi Zoltán: Kanizsa kereskedelmének története (1690-1849). In: Nagykanizsa. Városi monográfia. Második kötet. Szerk. Lendvai Anna - Rózsa Miklós. Nagykanizsa, 2006. 262., 280. p.; Molnár 124. p.

162