Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Kapiller Imre: Kisfaludy Sándor, a badacsonyi közbirtokosok szószólója. Forrásközlés

ezen Nemes Vármegye Levéltárában az oklevelek nagy halmokban hevernek,34 valóban igen képesen, sőt minden kétségen kívül fel lehet tenni (míg a Recurren- sek ezt egy törvényes pörben bővebben be fogják bizonyíttani) hogy Badacsonyon sem volt kevésbé Herczeg, és itt sem tagadta meg máséra sóvárgó herczegi természetét kevésbé, mint Dobosban. Valóban, ha Nemes Zala Vármegyének Törvényhatósága szegény és boldog eránt egy mértékben olly igazságos nem volna, tehát azon szegényebb sorsú Nemesek kik elég szerencsétlenek a' Herczeggel közös birtokban részesülni, már régen minden jussaikból kinyomoríttatnak vala. Hazánknak nagyobb Dynasztiáji, a' minek a' Nemesházi Levéltárok bőséges ta- núji, minden időben a' ragadozó ölyvek természetével birtak; de ha az idő úgy hozta magával, a' hajdaniak készek voltak, nem csak vagyonjokat, és akkor az igazságtalanúl el tulajdoni tottakat is, hanem életeket szintúgy a Haza védelmére feláldozni; de mellyik magyat hazafinak ne fájjon, és szíve keserűségében mellyik nyomhatná- el, magát igazságos birtokában különösen egy Dynastiától zaklat- tatni látni, kinek első Fundálója miként szerezte légyen temérdek birtokát, meg lehet, és sírva kell olvasni Fessler Magyar Históriájában;35 - és a' mostan uralkodó is temérdek jövedelmeit, életének dicsődén folytában hová és miként fordította légyen, minden Magyar, sőt többnyire minden Külföldi is tudgya, és a' Vox Populi általlyában indignatióval emlékezik felőle. Ezt a Recurrensek akkor fogják elbeszélleni, és mind közönséges Históriai, mind különös köz tudománybéli állíttásokkal megbizonyíttani, midőn a' Herczeg részéről (mint ezen Declaratió- nak a' Kérelem' 5dik pontyára szólló feleletében fenyegettetnek) a'jussok és személyes megbántasok eránt fenntartatott védelem a' maga úttyán keresetbe fog vétetni, a' mit a' Recurrensek alig várnak: mert ideje immár egyszer, hogy nem csak a' törvényes kereseteknek száraz úttyán, hanem egyéb kitelhető módok által, melyek minden egy tulajdonát féltő Polgárnak, minden a' Herczegéhez hasonló jussokkal bíró Nemesnek, minden becsületét és hazáját szerető Férjfinak szabadságában 's tehetségében állanak, határ szabattassék azon erőszakos fortélyoknak, mellyekkel Herczeg Eszterházy a' vele közbirtokos Nemességet sanyargattya.

Midőn a' Herczeg részéről ezen Declaratióban ez mondatik: „úgy látszik, hogy a' Badacsonyi erdő úgy járt légyen, mint közönségesen történik, a' hol tudniillik az erdő kicsiny, és abban hatalmas és kisebb sorsú urak is használlyák a' fajészást s a t." valóban önként kiszúrják magokat ezen szavak által a' szegek a'

34 Az uradalom és a dobosi, sáskai, szentjakabi, szőci és diszeli közbirtokosokkal ekkor már három évtizede vitában álltak egymással 1800 és 1830 közt ügyük több ízben szerepelt a vármegye közgyűlése ill. törvényszék előtt. Utoljára 1830. március 15-ei közgyűlésen. No. 667. Ekkor az uradalom, egy „jeles ellentmondást és kinyilatkoztatást" terjesztett a közgyűléshez, melyben - persze az uradalom szempontjait hangsúlyozva - összefoglalta az ügy harminc éves történetét. E beadványt utóbb csatolták a „badacsonyi ügy" aktájához.

35 Fessler Ignác: Die Geschichte der Ungern und ihrer Landsossen. Leipzig, 1815-1825.10 kötet.

135