Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Molnár András: Balatoni nyarak a reformkorban. Időjárási anomáliák Balatonfüreden, 1831–1847
hanem 1845 változékony, „iszonyú hévséggel és hirtelen hideggel" váltakozó nyarán volt a legtöbb fürdésre alkalmas vízhőmérsékletű nap. A Balaton vízének hőmérséklete ezen a nyáron összesen 86 napon (a nyári napok 93 %-án) érte el és vagy haladta meg Balatonfüreden a 22,5 fokot. A tó vize a vizsgált időszakban 1845. július 8-án volt a legmelegebb, 30,62 fokos. A reformkori Balatonon - a már említett, 1833-ban mért hőmérsékletet meghaladva - ez az év állította be a vízhőmérsékleti rekordot. A további három nyár, melyben ugyancsak kiemelkedően magas volt a fürdésre alkalmas vízhőmérsékletű napok aránya, kifejezetten a legmagasabb léghőmérsékletű nyarak közé tartozott. A Balaton vízének hőmérséklete 1834-ben 82 nyári napon (a napok 89 %-án) érte el és vagy haladta meg a 22,5 fokot. A tó vize augusztus 23-án volt a legmelegebb, 28,75 fokos. 1846 száraz és tartósan meleg nyarán a Balaton vízének hőmérséklete összesen 80 napon (a napok 87 %-án) érte el és vagy haladta meg a fürdésre alkalmas 22,5 fokot. A vízhőmérséklet maximuma ebben az évben (augusztus 9-én) is 28,75 fok volt. 1846-ról írta a füredi fürdőorvos: „Nem volt az egész nyáron nap, melyen a balatoni hideg fürdők nem használtattak volna." 1842-ben szintén magas volt Balatonfüreden a fürdésre alkalmas nyári napok aránya: a Balaton vízének hőmérséklete ez évben összesen 74 napon (a napok 80 %-án) haladta meg a 22,5 fokot, és a tó vize július 21-én és augusztus öt napján érte el a 28,75 fokos, éves csúcshőmérsékletet. 1831-ben ugyan átlaga alatti, alig 63 %-os volt Balatonfüreden a fürdésre alkalmas napok aránya, az éves csúcshőmérséklet azonban ekkor (július 27-én) is elérte a 28,75 fokot. Ezt a nyarat a következőképpen jellemezte a füredi fürdőorvos: „A jegyzésre méltó természeti tünemények közé számlálandók az ezen nyári hirtelen való időváltozásain kívül a Balaton vízének különös melegsége, mely sokszor egyenlő volt a levegő hévségével, de egynéhányszor azt még felül is haladta", noha a vízhőmérséklet átlagosan 3,75 fokkal volt alacsonyabb a levegőénél. Augusztus 13-án és 14-én éjjel-nappal olyan sűrű köd volt Balatonfüred táján, hogy az eltakarta a somogyi partot és a Tihanyi-félszigetet is. Csapadék anomáliák A fürdőorvos 1838 előtt nem jegyezte fel a csapadékos nyári napok számát, csupán általánosságban írt róluk: 1832 nyarának időjárása változó, hűvös, szeles volt Balatonfüreden, „sok hirtelen esőkkel", 1833 júliusa és augusztusa szinte folyamatosan „szeles, felhős, többnyire hideg és esős idővel" telt el, és e hónapokat a „rossz, minduntalan esőre forduló" időjárás jellemezte. Az 1838-tól 1847-ig terjedő évtizedben öt, kifejezetten csapadékos nyár volt, ezek közül négy az 1840-es 117
