Hermann Róbert: Választási küzdelmek a reformkori Zala megyében (1834 -1847) - Zalai gyűjtemény 79. (Zalaegerszeg, 2015)

Bevezetés - Zala vármegye országgyűlési követválasztásai és tisztújításai, 1834–1847

immár hagyományosnak mondható korteskedéssel, eszem-iszommal telt Zalában. A liberálisok választási kampányát ez alkalommal is Csány László irányította: „Egerszegen vagyok a törvényszékek első napjátul. Ezeknek kezdetén élénk volt a tisztújítás eránti forrongás, de most minden mélyen hallgat; félő, hogy a lefojtott érzelmek egykor annál nagyobb hévvel törnek ki. Én minden igyekezetemmel a két alispán megtartását pártolom s pártolandom. '"22

Zala vármegye 1840. szeptember 28-ai tisztújításán Csány pártja szervezettebben tudta mozgósítani a híveit, és meggyőző többségével teljes győzelmet aratott. A tisztségeket gyakorlatilag vita nélkül, közfelkiáltással töltötték be, és az egész restauráció alig három óra alatt lezajlott. Valóra vált Csány elképzelése, hivatalában maradt a két alispán, Kerkapoly István és Csillagh Lajos, valamint egy kivétellel a főszolgabírók többsége is. Az 54 vármegyei tisztségviselőből 33-an a helyükön maradtak, egy tisztségviselő előre, kettő pedig hátralépett, és csupán 18 poszton történt személycsere. (Az utóbbiak közé tartoztak az alszolgabírói tisztségek, amelyeket ekkor szintén Csány párthíveivel töltöttek be.)23

Ezen a tisztújításon azonban kirobbant egy „családi" ellentét, mely hosszú évekre megosztotta a kapornaki járás eddig egységesen Csányék mögött álló nemességét, és tovább mérgezte Zala megye politikai légkörét. Rumy Károly táblabíró - Csány László bátyjának, Csány Istvánnak a veje - 1837-ben Csány támogatásával került a kapornaki járás főszolgabírói székébe. E tisztségében elkövetett hatalmaskodásai és visszaélései miatt azonban Csány 1840-ben megvonta tőle a bizalmát, és helyette Csány Eleket (Csány László unokaöccsét, Rumy sógorát) jelölték főszolgabírónak. Rumy ugyan „szép s nagyszámú nemességet" vezetett be zászlaja alatt az 1840. szeptember 28-ai tisztújításra, ott azonban meggyőzték, hogy semmi esélye, így önként visszalépett a jelöléstől. Ellenjelölt nélkül maradt sógorát, Csány Eleket - a többi tisztségviselőhöz hasonlóan - közfelkiáltással választották meg a kapornaki járás főszolgabírójává. Rumy ettől kezdve esküdt ellenségévé vált a Csányaknak, és mindent elkövetett a zalai liberálisok megbuktatására.24

Erre, illetve Hertelendy Károly megyei tisztségekből kiszorult párthíveinek visszavágására kiváló alkalomnak kínálkozott a három év múlva, 1843 tavaszán elkövetkező országgyűlési követválasztás, melynek során felerősödve törtek a felszínre Zalában a liberális párt közel egy évtizedes „uralma” alatt felhalmozódott ellentétek. A nemesi tömegek mozgósításának eszközéül, illetve a rendkívül

22 MNL ZML Séllyey cs. lt. Séllyey Elek levelezése. Csány László levele Séllyey Elekhez, Zalaegerszeg, 1840. január. Közli: Csány László reformkori iratai 44. p.

23 MNL ZML kgy. jkv. 1840:2281.; Molnár András 1989. 25-26. p.

24 MNL OL A 105. Inf. Prof. 1840. október 16. (54. ülés) 2-3. p. (Titkosrendőri jelentés Zala vármegye szeptember 28-i közgyűléséről, Zalaegerszeg, 1840. szeptember 30. - október 1.); Molnár András 1987. 53. p.

13