Hermann Róbert: Választási küzdelmek a reformkori Zala megyében (1834 -1847) - Zalai gyűjtemény 79. (Zalaegerszeg, 2015)

Bevezetés - Zala vármegye országgyűlési követválasztásai és tisztújításai, 1834–1847

Az 1834. szeptember 22-én lezajlott zalai tisztújításon a vármegye addigi történetének legnagyobb választói tömege gyűlt össze Zalaegerszegen, és az első alispán választásakor több mint 4600 érvényes szavazatot adtak le. Mivel Botka József 2954, Hertelendy Károly viszont csak 1673 szavazatot kapott, 1281 voksnyi többséggel Botka nyerte el az első alispáni tisztséget. Botka oldalán Kerkapoly másodalispán lett, és Zala vármegyében a szabadelvű politikai hangadók által vezetett párt került hatalomra. E tisztújítás eredményeként az 54 megyei tisztség- viselő közül mindössze 24-en maradtak a helyükön, 9-en előléptek a ranglétrán, 24 poszton viszont kicserélődtek a személyek. Szavazás közben a felhecceit nemesség két, egymással szemben álló tábora összeverekedett, nem kis kárt és riadalmat okozva a zalai megyeszékhelyen.11 Ez az értelmetlen összecsapás is jelzi, hogy milyen indulatokat szabadítottak el az egymással vetélkedő pártok. (Később mindkét fél úgy vélekedett, hogy ekkor, az 1834-es követválasztás és tisztújítás alkalmával szakadt két pártra a megye nemessége.)12

Három évvel később, Zala vármegye 1837. május 29-ei közgyűlésén hivatalosan is felajánlották a megye volt országgyűlési követének, a köztiszteletben álló Deák Ferencnek az első alispáni pozíciót, Deák azonban kijelentette, hogy sohasem fog elvállalni semmilyen, kinevezéstől függő vagy lekötelezéssel járó vármegyei tisztséget.13 Csányék ebben a helyzetben - miután Botka József alkalmatlanságát maguk is kénytelenek voltak belátni - Kerkapoly István másodalispánt jelölték első alispánnak, Kerkapoly ellenében azonban ismét a porondra lépett Hertelendy Károly. Az ekkor lezajlott választási kampány kulisszatitkaiba avat be a Kerkapoly-párti Szabó János táblabíró 1837 augusztusában Csány Lászlóhoz írt, segítséget kérő levele: „Ne hagyjatok megölni bennünket, ha teremtettetek; teremtettetek, mert Kerkapolyt ti tettétek, s vele a századok olta lenyomott [protestáns] ügyet ti emeltétek az emberi ügyek illő polcára. Tehát ti teremtettétek ügyünket azzá, ami eddig volt; ne hagyjatok papjaitok által megölni bennünket. [...] Siess közibénk, az Istenre kérlek, mert ha Te nem jössz, ezrek veszteségét, s a liberális rész veszedelmét is bizonyosnak tarthatod. [...] Veszprémi püspök 2000forint pengőpénzt adott ellenfelünknek, minden papot körlevéllel szólított fel ellenünk [...], a papházakba hívatnak az emberek, és a papok prédikálnak a restauratióról. Ne adj barátom egy fillért se, de munkálódj, az Istenre kérlek!"14

Miután Zala vármegye 1837. szeptember 25-ei tisztújításán az elnöklő főispán nem tudta egyértelműen eldönteni, hogy a többség Kerkapoly, vagy Hertelendy

« MNL ZML kgy. jkv. 1834:2024. (9-13. p.); MNL ZML kgy. ir. 1834:2082.; Molnár András 1989. 2526. p.

12 Pesti Hírlap 1844. január 14. (317. sz.) 29-30. p.; MNL ZML Zala megye cs. kir. megyefőnökének iratai. Külön kezelt folyamodások. 1850/75. Csík Boldizsár önéletrajza.

13 MNL ZML kgy. jkv. 1837:852. (24-26. p.); MNL ZML Séllyey cs. lt. Séllyey Elek levelezése. Séllyey László levele Séllyey Elekhez, Zalaegerszeg, 1837. május 30.

14 MNL OL P 1522. 33. cs. Szabó János levele Csány Lászlóhoz, Zalaegerszeg, 1837. augusztus 12. Közli: Csány László reformkori iratai 167-168. p.

10