Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1932–1945 - 2. A nyilas mozgalom
Végezetül meg kell említeni még a párt helyi vezetéséhez tartozó dr. Hel- meczy Istvánt, aki a propagandafőnöki funkciót látta el, ő okleveles középiskolai tanár végzettséggel rendelkezett.28 A zalaegerszegi régióval párhuzamosan indult meg a nyilas szervezkedés a történelmi Zala vármegye balatonfelvidéki területein, ahol Tapolca és Balatonfüreden központokkal dr. Zakariás Árpád füredi ügyvéd vezette a helyi pártszervezetet. A nyilas szervezkedés súlypontja a Zalaegerszeg környéki régió volt, ahol szinte megmagyarázhatatlan gyorsasággal, néhány hónap alatt egész falvak váltak nyilassá. A lendületes szervezkedés következő évében, 1934-ben vált láthatóvá az is, hogy a szimpatizánsok a társadalom alsóbb, főként földműves rétegeiből, ezen kívül pedig elsősorban a falusi lakosságból kerülnek ki. Ez a terület a megye többi részéhez képest eltérő tulajdonsággal rendelkezett, itt nem terültek el arisztokrata nagybirtokok, a földbirtokosok többségét a 100 és 1000 hold közötti középbirtokosok alkották, míg a paraszti népességen belül az 1-10 holdas kis- és törpebirtokosok voltak túlsúlyban. Utóbbiak éppen azt a társadalmi csoportot alkották, amelyet a tőkés gazdaság ellentmondásai a leginkább megviseltek, a kormányzati intézkedések pedig a legkevésbé segítettek. Ugyanakkor, mivel többségük önálló birtokán gazdálkodott, a munkaadói nyomás is kevésbé érvényesülhetett, így képesek lehettek önálló véleményformálásra, alacsony iskolázottságuk miatt pedig hajlamosak a demagógia és az irracionális ideológia elfogadására.29 Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a kisgazdapárt képtelen volt ezt a réteget tartósan megszólítani, Zalaegerszegen 1919 decemberében még Nagyatádi Szabó István is kifütyülték.30 A szerveződő nyilaskeresztes párt zalaegerszegi zászlóbontó nagygyűlését 1933. december 10-én tartotta a város legelőkelőbb szállójának, az Arany Báránynak a nagytermében. A gyűlésen, amelyen a sajtó beszámolója szerint kétezer fő vett részt, Pálffy Fidél tartott beszédet, Meskót dr. Bozóky Lajos volt szolgabíró képviselte.31 Pálffy szerint „a nemzeti szocializmus a magyar vér, a magyar munka, a magyar föld mozgalma, a széles néprétegek élniakarásának kitörése. A nemzeti szocializmus is meglátja, mint látta Prohászka, a tömegek igazi problémáját."32 Részletesen két témával foglalkozott, a zsidókérdéssel és a földkérdéssel. Utóbbiról mérsékelten fogalmazott, egyfelől a városok felesleges népességének a falura való visszatelepítéséről beszélt, amelyet azért kell megtenni, hogy a városi gyökér- telen munkásságot ismét megnyerjék a nemzeti eszme számára, illetve a falu föld28Helmeczy a nézeteit A zsidókérdés c. könyvében fejtette ki, amely miatt felezed izgatás címén bírósági eljárás is indult ellene. Bátorság, 1937. július 11. г« Paksy 2005.158-165. p. 30 Politikai küzdelmek Zala megyében, I. kötet 36. és 202-203. p. 31 Zalamegyei Újság, 1933. december 12. 32 Uo. 17
