Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)

Politikai küzdelmek Zala megyében 1932–1945 - 1. A gazdasági világválság és hatásai

kolt haladás elől, de féltékenyen védi az alkotmányt és önkormányzata sérthetet­lenségét."2 Az új kormányzati politikával szembeni konfrontáció tehát a megyé­ben láthatóan megjelent, a képviselőválasztásokon pedig tovább mélyültek az ellentétek. A kormánypárt újjászervezését és annak eredményeit jól végigkövethetjük Nagykanizsa esetében, ahol nagy lendülettel indult meg a munka 1933-ban. A kerület NEP-elnöke Gyömörey István volt országgyűlési képviselő lett. A várost kisebb kerületekre osztották, mindenhova titkárt neveztek ki, majd a tagtobor­zást kiterjesztették vidékre is. A körzeti vezetők részére rendszeres gyűléseket és továbbképzéseket tartottak a fővárosból érkezett pártvezetők. 1933 októberében büszkén jelentette a helyi újság, hogy a pártnak a városban már 2534 beszervezett tagja van, ami azt jelentette, hogy az 1935. évi országgyűlési választásokon re­gisztrált 7355 nagykanizsai választójogosult polgárnak több mint 30 %-a a párt tagja lett.3 A magas arány a számokat tekintve egyáltalán nem meglepő, az ország más részeiről is hasonló eredményeket jelentettek a pártszervezők, 1933-ban az ország közel hárommillió választópolgárának 62,5 %-a lett a NÉP tagja!4 Baranya megyében (Pécset nem számítva) 1935 elejére a 97889 választójogosult személyből 41084 fő regisztráltatta magát a pártban, ez 42 %.5 Mindez azonban nem jelentette azt, hogy elkötelezett párttagok tömegei sorakoztak volna fel a NÉP mögött, a regisztráció gyakran csak üres formaság volt, aminek a beszervezett személyek azért tettek eleget, hogy az esetleges hátrányokat elkerüljék. Ugyanakkor a „párt­tagsággal" együtt járó kötelezettségek teljesítése nem okozott különösebb nehéz­séget. Az 1931-es választások után az első politikai erőfelmérést Zala megyében az 1933-ban megrendezett községi választások jelentették, ahol a falusi képviselő- testületek tagjait választották meg. Az ezekről készült főszolgabírói jelentések alapján összeállítható a megye aktuális politikai térképe, amely a politikai átren­deződés jeleit viseli magán, hiszen látható az új radikális ellenzéki mozgalom, a nyilas párt pozíciószerzése. 2 Zalai Napló, 1935. március 19. 3 Zalai Közlöny, 1933. október 3. 4 Vonyó 2000. 369. p. 5 Vonyó 1982. 40. p. 8

Next

/
Thumbnails
Contents