Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.

adhatnak. Mind olyan problémák ezek, amelyek valóban a nemzet legjobbjainak az összefogását igénylik.

Lehet, hogy a koncentráció, amelyet propagálunk megtörik pártszempontokon és végeredményben nem valósul meg. Ez esetben sem sajnáljuk a fáradságot. Úgy látjuk, hogy helyzetünk tele van veszélyekkel és szeretnénk segíteni. Elvégre az ország nemcsak pártoknak és szervezeteknek a hazája, hanem egyben a mi hazánk.

Hosszú dörgő taps közben fejezte be beszédét Kállay Tibor, majd Pallavicini György őrgrófot fogadta hatalmas tapsvihar, mikor szólásra állt fel. Az ellenzéki politikusnak - mondotta - el kell ismernie, hogy a múlt rendszernek is voltak érdemei, így a szanálás, de a következő tékozlás ezt elrontotta. Sokkal több érdeme aztán nem is volt. A külpolitikai sikerek nem egyéb szétfoszlott látszatoknál. Az olasz barátság nem hoz nekünk egy fillér nyereséget sem, nem tudunk oda exportálni semmit. A mai külpolitikai helyzetben kizárt dolog, hogy a francia nagyhatalommal szemben bármilyen vám- vagy gazdasági szerződést kössünk, ami más nagyhatalom érdekeivel ellentétben van. Ma a magyar közönségnek fogalma sincs, hogy mi a magyar kormány külpolitikai elgondolása. Pedig nem vagyunk kiskorú nép és tudni akarjuk hova vezetnek bennünket. Meg kell szabadulni attól a gondolattól, hogy Németországra és Olaszországra támaszkodjunk. Semmi nagyhatalom függvénye nem akarunk lenni. Nekünk a Dunamedencében ezeréves missziónk van és azt ezután is be akarjuk tölteni.- Vesszen Trianon! - kiáltja közbe valaki. Hogyan fog veszni Trianon? - folytatja Pallavicini - kardot hiába csörtetünk, mert nincs kardunk. Gazdaságilag sem tudunk megegyezni a szomszédokkal. A múlt külpolitika főként nyelvöltögetés volt Bethlen és Benes között. Egyedüli helyes út: a gazdasági talpraállás, a szomszédállamokkal való megegyezés alapján és ez fogja meghozni a politikai megértést, s akik elszakadtak tőlünk, ezen az úton fognak visszatérni.

Ne higgyük azonban, hogyha visszakapnánk is a régi határokat, meg tudnánk állni a saját lábunkon. Vissza kell valamilyen modern formában állítani azt a nagyszerű gazdasági egységet, ami az osztrák-magyar monarchia volt. - Pán- európa kell! - kiáltanak közbe. Ezt pedig - folytatja a szónok, csak a törvényes királyság formájában tudom elképzelni. (Hosszantartó zajos taps.) Ez a mai sefű- sefa állapot nem tarthat sokáig. Ez az állapot fejlesztette ki a mai párturalmat.8

Zalai Közlöny, 1932. május 22.

8 A gyűlésen felszólalt még Tauffer Gábor, Magyar Pál, Bródy Ernő, Inkey Pál báró, Pakots József és Rassay Károly országgyűlési képviselők. Utóbbi beszédében az ellenzéki koncentráció szükségességéről beszélt, követelte az általános, titkos választójogot és új választások kiírását, mert a szükséges intézkedések megtételéhez, amelyekhez Károlyi Gyula nem kezd hozzá, vagy éppen az ellenkezőjét teszi, széles társadalmi támogatottság kell.

64