Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1932–1945 - 5. A háborús évek
együtt is azonban messze a legtöbb voksot ott Thassy kapta. Kiegyenlítődtek az erőviszonyok a vidéki szavazók körében, a korábban meglévő választóvonal vidék és város között eltűnni látszott, ennek a szélsőjobb előretörése lett a következménye, hiszen a vidéki szavazók közelítőleg azonos arányban szavaztak ide. Érdekes jelenség, hogy a paraszti szavazók ezúttal a titkos választás ellenére sem sorakoztak nagy többségükben Eitner mögé, hiszen a korábbi választás nagyszámú paraszti szavazója és a nemszavazók nagy tábora erre engedett következtetni. Ez azt mutatja, hogy a szélsőjobboldal bázisa egy adott népességet érintett, akik stabil bázisként jelentkeztek, ennek határai pedig kevéssé módosultak. Ennek többféle magyarázata lehet. Egyfelől a konzervatív, vallásos érzelmű parasztság most a kormánypárt és a kereszténypárt közös jelöltjére szavazhatott, azaz a hatalom iránti lojalitás és a keresztény világnézet attitűdjei - melyek, mint láttuk a szavazói motivációk egyik részét jelentették - ezúttal összeadódtak. Mivel ez esetben egyetlen jelölt jelenített meg több különböző politikai árnyalatot, személye érthetően felértékelődött és vonzóbbá vált az egyébként megosztott választók körében. Emellett a választáson csupán két jelölt indult, így a szűk alternatíva is a szükségszerű választás egyetlen lehetőségét hagyta meg - legyen az akár a kisebbik rossz választása - a szavazó számára. A szélsőjobboldali jelölt szavazói most már jóval egyenletesebben oszlottak meg a társadalom különböző rétegei között, aminek pártja jelentős előretörése lett egyenes következménye. A leglátványosabb előretörés Zalaegerszeg városban következett be, vagyis az a tendencia, mely szerint a nyilas pártok a városi társadalom rétegeiből szereztek újabb támogatókat, Zala megyében is igaznak bizonyult. 5. A háborús évek Az 1939-es választások utáni években Zala megyében ismét elcsendesedtek a politikai mozgalmak, aminek több oka is volt. Egyfelől a nyilasok bejutottak a parlamentbe, s ettől kezdve tevékenységük már nem „vidéki terepre", hanem az Országházra fókuszált. Rendezvényeiket most már legális keretek között, mint országgyűlési képviselők szervezhették meg, s kevésbé volt szükség az illegális pártmunkára, a tagtoborzásra. Ugyanakkor természetesen programjukat a parlamentben is képviselték és folyamatos nyomás alatt tartották a kormánypártot, például a zsidóellenes törvénykezés gyorsítása érdekében. A nyilasok életében a változásokat a különböző parlamenti nyilas frakciók egymás elleni küzdelme, beolvadás, kizárás, határozta meg. Ebből a szempontból 39
