Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1932–1945 - 4. Az 1939-es választások
tudakolta, hogy van-e a belügyminiszternek tudomása a mezőgazdasági munkások körében folyó szélsőjobboldali, nyilaskeresztes propagandáról, s kíván-e ez ellen tenni valamit. Az igazi vihart a felszólalás azon része okozta, amelyben Drozdy arra utalt, hogy ezt az agitációt „egy külföldi nagyhatalom" támogatja, melyben nyilvánvalóan Németországra gondolt.45 Az interpellációt eredetileg a kormányzat rendelte meg, vélhetően azon célból, hogy a válaszban megnyugtassa a közvéleményt az egyre erősödő nyilas mozgalom elleni fellépésről, azonban a beszédben elhangzott kitételek messze meghaladták az eredeti szándékot és kiváltották Németország rosszallását. Darányi Kálmán miniszterelnök magyarázkodásra és Németország megnyugtatására kényszerült, melynek eredményeként Drozdy - a további vitákat elkerülendő - visszavonta az interpellációt.46 Drozdy 1938 novemberében lépett ki a NEP-ből, rövid ideig párton kívüli volt, majd 1939 elején a Kornis Gyula, Sztranyavszky Sándor, Zsitvay Tibor vezette Keresztény Nemzeti Függetlenségi Párt tagja lett. Ezt a tömörülést olyan konzervatív képviselők alkották, akik szembe kívántak helyezkedni a kormánypárt szélsőjobboldali tendenciáival. Programjukban agrárius elveket hirdettek és szociális intézkedéseket sürgettek. Drozdy azonban nem sokáig maradt e pártban sem, közvetlenül a választások előtt, 1939 május elején ugyanis visszalépett régi pártjába, a Független Kisgazdapártba, s a választásokon már annak a színeiben indult. 4. Az 1939-es választások Az 1939. évi választások körülményeit elsősorban már nem a pártok és a különböző jelöltek fellépései, szereplésük, a szavazókra gyakorolt sikeres vagy sikertelen kampányuk határozta meg, hanem valami egészen más, rajtuk kívül álló dolog: a nemzetközi politikai helyzet. A tengelyhatalmak - elsősorban Németország - politikai és katonai megerősödése, a nyugati demokráciák hátrálása, de legfőképpen a versailles-trianoni békerendszer revíziójának megvalósítható közelségbe kerülése gyökeresen megváltoztatta a magyar közéletet. Ennek a változásnak a középpontjában egyértelműen a belpolitikai jobbratolódás állt, illetve ezzel párhuzamosan a szélsőjobboldal pártok megerősödése. Különösen érzékenyen érintette a dunántúli régiót - egyfelől a földrajzi közelség, másfelől a jelentős számú német kisebbség miatt - az 1938 márciusában lezajlott Anschluss. Ezzel Németország közvetlen szomszéddá vált. Ez a tényező különösen nagy súllyal 45 A Wilhelmstrasse és Magyarország, 204-205. p. «Uo. 207. p. 29
