Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.
vár, ha ez élet-halál harcban elbukunk. Nem érzi át a nép azt a halálosan komoly mai helyzetet, amely minden magyartól erejének legvégső megfeszítését követeli meg a háború győzelmes befejezése érdekében. Olyan harci szellemet és elszántságot kell kifejlesztenünk, hogy képes legyen népünk az esetleg benyomuló, vagy leszálló ellenséggel szemben megát és családját inkább halálig védelmezni, mintsem magát lemészároltatni, vagy elhurcoltatni engedni. Véleményünk szerint ezt csak úgy érhetjük el, ha a lakosság fegyverfogható be nem sorozott tagjait nemzetvédelmi szervezetbe tömörítjük, amelynek célja - akár katonai, akár csendőrségi vezetés alatt - a belbiztonsági szolgálat megerősítésére. Feladata lenne a szabotázs cselekmények meggátlása, partizán-bandák és ejtőernyős csoportok leküzdése. Nagyban emelné a biztonság érzését a vidéken egy ilyen szervezet működése, különösképpen, akkor, ha elnevezését helyi vonatkozású és öntudatot emelő névvel jelölnők meg (székely határőrség, zalai határőrség stb.) Zala vármegye területén a határvidéket kivéve ezidőszerint a Letenyén és Lentiben elhelyezett két különleges belbiztonsági szolgálatra kiképzés alatt álló csendőrszázadon kívül nincs sem olyan katonai, sem olyan csendőrségi, vagy rendőrségi karhatalmi erő, amely képes lenne egy nagyobbszabású szabotázs-cselekmény, vagy csak egy századnyi erejű ejtőernyős csapat támadását kivédeni, vagy rövid idő alatt eredményesen leküzdeni. A két csendőr-század, amely a gyorsan mozgó alakulatnak számít, hiszen azonnali bevetésre lenne hivatva a vármegye bármely területén, dacára a többszöri főispáni előterjesztéseknek, ma is csak lassan mozgó alakulat, mert nincs gépesítve, de fogatolva sem és még kerékpárokkal sem rendelkezik. Ilyen körülmények között nem látjuk a vármegye területén a belbiztonsági szolgálatot a jelenlegi háborús helyzetben kielégítőnek amikor rendkívüli esetekkel kell számolnunk a várható fokozottabb ellenséges behatások és a hadműveletek várható kiterjedése következtében. Minden eshetőségre előre kell felkészülnünk és éppen ezért a lakosságot idejében kell szervezni, akár önkéntes jelentkezés, akár kötelező formában a nemzetvédelmi szervezet címén felállítandó fegyveres polgári karhatalomba, és az egész férfilakosságot be kell állítani a nemzet és a haza védelmének szolgálatába. A karhatalom tagjai saját fegyverükkel (kézifegyverrel) és a rendelkezésre bocsájtandó katonai fegyverekkel kell felszerelni. A fegyverek könnyen hozzáférhető, megbízható helyen őrizendők. Ezzel kapcsolatban rámutatunk arra, hogy aggodalommal látjuk azt, miképpen igyekeznek politikai pártok fegyveres alakulatokat szervezni. Minden hazafias és tiszteletreméltó szándék mellett, amely ezek felállítását szorgalmazza, nem tagadható, hogy jellegüknél fogva ilyen alakulatok rész-érdekek szolgálatába is lennének állíthatók, márpedig a mai élet-halál harcunkban csak az egyetemes nemzeti érdekek szolgálatát kell megkövetelnünk. Minden más szempont és érdek meg kell, hogy szűnjön, ezért az említett fegyveres pártalakulatok bármily címen működnek is, mint a nemzet erőinek szétforgácsolását jelentő, veszélyes 282
