Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.
a jobboldali egység létrehozása érdekében megküldött határozatát. Éppen ezért az értekezlet közelebbi célja az, hogy mielőtt a törvényhatósági bizottság állást foglalna Borsod vármegye átirata tárgyában, az a három jobboldali párt, amelyre az ország kormánya támaszkodik, Zala megyei vezetői és képviselői által, foglaljon állást előzetesen abban a kérdésben, hogy ezáltal is megkönnyítse a pártok egymáshoz való közeledését. Felelősségének tudatában és hazafias aggodalomtól eltelve, rámutatott annak szükségességére, hogy a mostani sorsdöntő időben, a nemzet jobboldali gondol- kozású tagjai, pártkülönbségre való tekintet nélkül, egy táborba tömörüljenek, hogy ezáltal az erők kifejtését a nemzeti célok megvalósítása érdekében fokozzák. Kiemelte, hogy az aggodalmak teljesen helytállóak, mert az ország nem tűrheti tovább azoknak a garázdálkodásait, akik a nemzeti egység ellen dolgoznak, vagy akik még a liberális világ emberei, ha a háttérben mozognak is. Mégis bármily kívánatos végcél is az azonos világnézeti alapon egy célért küzdő politikai pártok egyesülése, a még a közelmúltban is folytatott pártharcok emlékei ezidő szerint nem teszik felfogása szerint lehetővé, hogy az első magyar testvéri szellemben megtartott összejövetelen a pártok egyesülését kimondják, annál kevésbé sem, mert hiszen az országos pártvezetők minden törekvése, amely ezt a célt szolgálta, nem jutott a nemzeti egység megvalósításának hirdetésén, hangoztatásán és követelésén. Szeretné azonban, hogy addig is, amíg a végső cél megvalósulhat, az első lépést az egység felé próbáljuk megtenni itt a vármegyében, amelynek önzetlen nagy hazafiaitól reánk szállott hagyatéka, történelmi múltja, de a jelenért és jövőért való felelősségérzetünk is erre kötelez. Itt 24-ik óra népünkért és hazánkért együtt kell tudni dolgoznunk. A közvélemény és a nemzet immár tetteket vár, elég tehát a beszédből. Tegyük meg az első lépést az egység felé azáltal, hogy az értekezleten képviselt pártok egy közös szervet teremtenek azzal a hivatással, hogy ez a szerv gondoskodjék elsősorban a hazafias szellem, a nemzeti egység, a keresztény erkölcs, a közéleti tisztaság eszméjének ápolásáról, másodsorban pedig ezen a szerven keresztül az ebben helyet foglaló vármegyei pártvezető férfiak, mint a helyi körülményekkel legjobban ismerősök, pártpolitikai látókörön felül emelkedve, a megye minden tagjának és közérdekű kérdésének igazságos ügyében, a kölcsönös megértés és méltányosság szellemében igyekezzenek segítségére és támogatására lenni. Elnöklő főispán felfogása szerint ez az első lépés is nehéz. De ha ez sikerül, akkor elindultunk és talán éppen a történelmi Zala vármegye ősi földjéről kiindulva, azon az úton indulunk el, amely a nemzetnek nemcsak papírformákban és szavakban kifejezésre jutott, hanem valóságos lelki egységéhez is vezet. Véleménye szerint e megyei szerv, mint központi tényező, önmagától ki fogja termelni a hasonló hivatású járási, körzeti és esetleg közégi szerveket is, és ezáltal a nemzeti 278
