Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.
kiáltott horvátul: „talán horvátul köszönnétek". A pap engem feltétlen megismert, hisz fejét is elfordította tőlem, ha jelenlétemben képes volt ilyet tenni, mi történhet ott, ahol jelen nem vagyok. A papság megbízhatatlanságát jellemzi a jugoszláv éra alatt megjelent könyv is, melyben a muraközi horvát papságot dicsőítik, kiknek köszönhetik, hogy Muraköz horvát maradt, továbbá a zágrábi egyházmegye ezirányú érdemeit fejtegették benne. A magyar hatóság bármit tesz is, a papság egy rövid, bizalmas beszélgetésben mindent ellensúlyoz. Feltétlenül sürgős tehát, hogy a zágrábi egyházmegyétől elcsatoltassunk, a szombathelyi egyházmegyéhez kerülhessünk. Addig is, amíg ez megtörténik, leventék részére tábori papok neveztessenek ki, legyenek ide küldve a másik papság munkájának ellensúlyozására. A harmadik fontos teendő: utasíttassék a zágrábi m. kir. követség, hogy a horvát állampolgárok részére a beutazási engedélyt lehetőleg ne állítsák ki, azok részére pedig, akik az ország területéről önkéntesen vagy kényszer útján távoztak, ne állíthasson ki. Jöttek ugyanis át már egyáltalán nem kívánatos elemek, kiknek egy része, amidőn a határon átjött, nem is jelentkezett, eltűntek, azt sem tudjuk hol vannak. Azok is, akik átjönnek, kötelezendők lennének a személyes jelentkezésre. Jelentem Méltóságodnak a magam részéről mindent elkövetek, a rend, személyi és vagyonbiztonság fenntartására, ebben a legmesszebbmenően támogat engem úgy a m. kir. csendőrőrs parancsnokság, mint a határvadász század parancsnokság is, azonban a fentiek miatt súlyos nehézségeink vannak. Kérem Méltóságod közbelépését a fenti akadályok elhárítására, elsősorban a természetes határ biztosítására. A jugoszlávok a magyar hatóságok kesztyűs kéz politikáját gyöngeségnek nézik, ezért mernek ellenünk izgatni és a lakosságot lázítani. A lakosság szeretettel fogadott bennünket, az ő viselkedésük ellen kifogásom egyáltalán nincs, közvetlenül, barátságosan érintkezünk, panaszaikat előadják, tőlünk telhetőleg intézkedünk bennük, orvosoljuk. A lakosságot azonban megfélemlítik, ezt a félemlítést kell kiküszöbölni, melyek a fenti módon történhetnek. Csáktornya, 1941. október hó 23-án. Vida Ferenc Főszolgabíró MNL ZMLIV. 401c. Zala vármegye főispánjának elnöki iratai,22/1941. 266