Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.
likus papképviselők részéről tegnap elhangzott nagyon komoly bírálatot és ellenérzést, amelyet ezzel a javaslattal szemben kifejezésre juttattak. Erre különben még bátor leszek beszédem további részében rátérni. Mielőtt a javaslat részletes taglalásába belemennék, meg kell emlékeznem a magyar nemzeti szocialista mozgalom igazolása végett arról, hogy úgy a zsidókérdés megoldását, mint a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot már a magyar nemzeti szocialista mozgalom megindulása óta, tehát 1932. óta hirdettük és követeltük. Igaz, hogy ezeket az elgondolásainkat és sok általunk a nemzet érdekében felvetett és megoldásra váró kérdést komolytalannak, sőt egyenesen nevetségesnek minősített az akkori kormányzat és ezek iránt a sorskérdések iránt semmiféle megértést sem tanúsított. A tárgyilagosság kedvéért be kell azonban ismernem, hogy az utóbbi években mind nagyobb mértékben fogadta el kormányzatunk, ha csak elvileg is, ezeket a nemzeti szocialista igazságokat és ezt bizonyos reménykedéssel szemléltük. Nem akarom az okát kutatni ennek, vajon az új diadalmas világnézet sodra ragadta-e el egy kicsit kormányzatunkat, avagy pedig a két baráti nagyhatalom közelsége ihlette-e meg, vagy a jobb belátás és a helyes felismerés volt-e az előidézője, mindenesetre azonban így volt. Igaz, hogy ezekből az elvileg elfogadott nemzeti szocialista igazságokból vajmi keveset hozott szőnyegre és még kevesebbet oldott meg tökéletesen és lényegesen. Mégis az a tény, hogy kormányzatunk foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, bizonyos megnyugvást keltett a közvéleményben és ellentétben Rassay t. képviselőtársam tegnap elhangzott beszédének azon kijelentésével, hogy ezeknek a kérdéseknek felszínre hozatala nagy nyugtalanságot és zavart keltett volna, állítom, hogy ezzel szemben inkább megnyugvást, sőt reménykedést jelentett a közvélemény számára. Mi nemzeti szocialisták egy kicsit reménykedtünk, hogy ezekben a kérdésekben megoldás fog történni, annál is inkább, mert nagyon sok testvérünket üldözték és ítélték el csak azért, mert ezeket az igazságokat jó néhány évvel előbb bátran és gerincesen merték hirdetni a közvélemény előtt sajtó, avagy élőszó útján. Ne gondolja senki, hogy ezt azért hozom fel, hogy panaszkodjam, mert hiszen a nemzeti szocialista hitvallással vele jár az áldozatok vállalása és az úttörő mártírok sorsát büszkén vállalta közöttünk a legegyszerűbb testvér is. Ezzel kapcsolatban csak azt kívánom megjegyezni, hogy kilenc évi harc után, mögöttünk egy sereg miniszteri és miniszterelnöki ígérettel, a nemzetiszocialista győzelem előestéjén nem ilyen vérszegény törvényjavaslatot vártunk, hanem olyan harmadik zsidótörvényt, amely ezt a kérdést végleg és gyökeresen megoldaná. Néhai gróf Teleki Pál, - akit nem tudom milyen okból a kormány hatalmas plakátok tömegén a nemzet hősi halottjának hirdet - tavaly nyáron kijelentette, hogy a nyár folyamán, a nyári szünet alatt ki fogja dolgozni a harmadik zsidó- törvényt, amely rövid lesz, világos és érthető és nem lehet semmiféleképpen sem félremagyarázni. 247
