Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1932–1945 - 3. A zalaegerszegi választókerület
kerület nagyszámú szegényparasztsága révén különleges aktualitással bírt. Ezt Árvátfalvi is jól látta, programjának vezérfonalát a reformok hangsúlyozása adta. „A Nemzeti Egység fontos közjogi reformprogramot is hoz. Éppen ezért oszlatták fel a Házat, hogy el ne gáncsolja a régi parlament a nagy reformokat." Ezekre a reformokra szükség van, hogy „...az evolúció útján csinálják meg a jobb jövőt, nehogy megint revolúció legyen ebben az országban." Árvátfalvi állást foglalt vallási kérdésekben is: „A felekezeti kérdésben a kormány már leszögezte álláspontját, a keresztény nemzeti gondolat uralkodjék, de legyen felekezeti béke, mert a kereszt nem arra való, hogy azzal üssük egymást." Beszélt a Zala megyében különös aktuálissal bíró föld- és mezőgazdasági kérdések ügyéről is, valamint felvázolt egy talán túlságosan nagy ívű és kissé felszínesnek tűnő cselekvési programot, melyben valamennyi társadalmi rétegnek ígért valamit: „A szélsőségesek demagóg földosztása helyett törvényes úton-mó- don földhöz kell juttatni azokat, akik arra érdemesek. Konvertálni kell a földter- heket, hogy a gazdák lélegzethez jussanak. Emelni kell a termény- és állatárakat, jó exportpolitikával ki kell küszöbölni minden visszásságot, mely a kartellekre vezethető vissza. Iparosnak hitelt, új közszállítási szabályzatot, iparosképzést, a kontár-ügy rendezését, kereskedőnek: rendet, békét és biztonságot, szabadkereskedelmet, vámhatár leépítést, közlekedési, szövetkezeti reformot, a közszolgálati alkalmazottaknak kellő anyagi alapot és függetlenséget, a nyomorgó szabadfog- lalkozásúaknak megélhetést, s az egész vonalon a közterhek igazságos megosztását kell megteremteni. Támogatni kell az egyházakat, oda kell állni a herceg- prímás mellé a családvédelem kérdésében és harcolni kell az egyke ellen." Ez utóbbi megjegyzése a választási kampányt irányító Darányi Kálmán földművelés- ügyi miniszter kifejezett kérésére került elő, aki körlevélben szólította fel a kormánypárt jelölteket, hogy „...programbeszédeikben erre kitérni és annak fontosságát nyomatékosan hangsúlyozni szíveskedjék."41 Minthogy az ellenzéki Farkas Tibor élvezte a katolikus egyház helyi vezetőinek bizalmát, nem volt elhanyagolható szempont az egyház magasabb vezetésének, valamint a hívek rokonszenvé- nek megnyerése. Farkas Tibor - aki 1922-től, rövid kihagyással parlamenti képviselő - a Keresztény Párt támogatásával de pártonkívüli jelöltként, ellenzéki programmal indult a választáson. Programjában legkövetkezetesebben a legitimizmust képviselte: „Én király nélküli királyságot elképzelni nem tudok, minthogy nem tudok elképzelni arany pengőt sem arany nélkül és nem tudok elképzelni nemzeti egységet a lelkek egysége nélkül. Ehhez pedig az kell, hogy Magyarországon érvényesüljön a keresztény vallásos érzés, a tisztesség, az igazságosság és a szeretet. [...] Ma Magyarországon és egész Európában is veszélyeztetve van mindaz, ami emberi « MNL ZMLIV. 401b. 39/1935. 22
