Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.
választmányban mindössze hárman mertek az indítvány mellett szavazni, a választmány nagy többsége pedig tombolva az ellenindítványt fogadta el, amely úgy szólt, hogy írjanak fel a kormánynak, hogy minden eszközzel törje le az ellen- forradalmat. [...] Nagyon érdekesek azok az adatok, amelyeket a szakszervezetek értesítőjének 1920. évi május 1-i számában a szociáldemokrata szakszervezetek statisztikája tartalmaz. E szerint a statisztika szerint 1913-ban a szakszervezetek taglétszáma 107.000 volt, 1914-ben 51.000, 1915-ben 43.000, 1916-ban 55.000, 1917-ben 215.000. 1918-ban - közeledünk a forradalmakhoz - 721.000,1919 első negyedében 800.000, második negyedében 1.422.000, a harmadik negyedében - itt már bekövetkezett a kommunizmus bukása - 452.000-re csökkent, a negyedik negyedében már csak 212.000. Méltóztatnak tehát látni a szoros összefüggést a forradalmakhoz való közeledés és a szakszervezeti taglétszám emelkedése között. (Buchinger Manó: Maga melyik szakszervezetnek volt a tagja?) Egyiknek sem. Én a szegedi »szakszervezetnek« voltam a tagja, lent voltam Szegeden a honvédelmi minisztérium beosztásában. (Zaj a szélső-baloldalon Buchinger Manó közbeszól.) Gr. Festetics Domonkos: Hagyják egyszer a keresztényeket is beszélni! Hallgasson! Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Buchinger Manó (a szónok felé): Maga ilyen szervezetlen munkás? Meizler Károly: Mi Antal Istvánnal együtt... (Zaj.) Elnök: Kérem, Buchinger képviselő úr, most Meizler képviselő úr beszél, nem pedig ön! (Buchinger Manó: Szervezetlen huligán! - Gr. Festetics Domonkos: Rovancsolja inkább a bankját!) Gróf Festetics képviselő urat kérem, hogy hasonlóképpen szíveskedjék csendben maradni. (Buchinger Manó: Vigyázzon, jön a macesz-szezon!) Buchinger képviselő urat az ismételt figyelmeztetés után rendreutasítom. Meizler képviselő urat kérem, folytassa beszédét. Meizler Károly: T. Ház! A zsidóságnak ezt a forradalmi szellemét jelentette Franki Leó is, aki a francia kommünben vett részt, onnan idejött Magyarországra és itt az első szociáldemokrata szakszervezetek megalapítója volt. A zsidóság nemzetközisége természetes valami, ez az internacionalizmus a zsidóság nacionalizmusa, ezt azonban a zsidóság ráoktrojálta a magyar munkásra és ezért tulajdonképpen itt van az első nagy ellentét a magyar munkás és a zsidó nacionalizmus között. T. Ház! Mi nem védekeztünk a román és nem védekeztünk a szerb kisebbség ellen, annál kevésbé védekeztünk a magát asszimiláltnak tartó és magyar nyelven beszélő zsidósággal szemben. Trianon döbbentett rá bennünket először a kisebbségi kérdésre és a forradalom döbbentett rá bennünket a zsidókérdés lényegére. Egyszerre szakadt szét az ország testben és lélekben. Ezért volt a forradalmak után egyszerre fellángoló antiszemitizmus annyira természetes 196
