Csomor Erzsébet (szerk.): Zalaegerszegi végrendeletek 1701-1826 II. 1804-1826 - Zalai gyűjtemény 77/2. (Zalaegerszeg, 2015)

Zalaegerszegi végrendeletek 1804. január 4.–1826. június 7.

nyomorúságtól megválván, én Istenem a te szent kezedbe mély alázatosság­gal visszaadom, hogy téged vég nélkül imádjon és felmagasztaljon. Másodszor, mostani feleségemnek, Pongrácz Marinkának lakására hagyom ezen zala egerszegi mezővárosban, tulajdon pénzemen szerzett és fáradsá­gommal felépétett házomnak felét, azaz: ezen hátulsó két szobát, fél konyhát, egy pincét s a házi kertnek felét. Harmadszor, átok alatt meghagyom: hogy ezen lakóházomat a gyerme­keim soha, semmi szín alatt is el ne adják; hanem valmint most van, úgy en­nek utána is az első fele akárkinek árendába adasson, s a pénz a feleségem és gyermekeim közt egyaránt felosztasson. Ha pedig ebbe valamelyik gyerme­kem lakóképpen belé kívánkozna szállani, ez csak úgy lészen szabad, ha elébb az esztendőnként fizetendő árendális summa pénzben az osztályos és illető atyafiak és feleségem mind egyeznek. Negyedszer, az Egerszegi hegyben lévő szőlőm, mely Cseh János, Laki Fe­renc és Demeter Istvánná szomszédságában vagyon, minthogy ez is tulajdon keresményem, ezt Tsikós Ferenctől és Boros Istvántól vévén, hat élő gyerme­keim közt hat részre szakasztasson és felosztasson. Ha pedig Pongrácz Marin­ka feleségemtől való Józsi és Örzse nevezetű két gyermekem meg találnának halni, akkor Pongrácz Marinka feleségemnek is, ezen szőlőből egy akkora rész mérettessen ki, mint mekkora a többi akármelyik gyermekem része, és ezen szőlővel tetszése szerint szabadon disponálhasson. Ötödször, a Jánkai szőlőhegyben lévő gesztenyésemet sem eladni, sem levágni, sem felosztani gyermekeim ne merészeljék, hanem közönségesen bír­ván, ha abból valamelyiknek valami épületfára szüksége lészen, akkor az osz­tályos atyafiak mind összemenjenek ki, és közakarattal határozzák meg, melyik fa vágottasson ki. Hatodszor, nemzetes és vitézlő Horváth Lázár és Ebergényi Imre szom­szédságokban lévő Mandi béli rétem osztattasson fel hat részre, hat gyermeke­im közt, ha pedig Pongrácz Marinka feleségemnek két gyermekei meg fogná­nak halni, tétessen új felmérés és csak most említett feleségemnek szinte annyi rész adattasson, mint más akármely gyermekemnek. Hetedszer, minden viselőruhám, a három fiókos almáriummal és a kis fe­hér asztallal együtt Pongrácz Marinkáé légyenek, sőt az ágyi ruhákból is két gyermekének két párna s két vánkos adattasson. Nyolcadszor, már én ugyan ennek előtte egy más testamentumot csinál­tam, mely az érdemes városi tanács kezében vagyon. De én azt megsemmisé- tem ezzel és cassálom. Hanem hogy teljes akaratom és végső rendelésem ezen megírott testamentum légyen, ezen nevem aláírása és kezem keresztvonásá­val megerősített levelemmel vallom és hitesítem. Költ zala egerszegi mezővá­rosban, 14dik September 1813dik esztendőben. 185

Next

/
Thumbnails
Contents