Csomor Erzsébet (szerk.): Zalaegerszegi végrendeletek 1701-1826 II. 1804-1826 - Zalai gyűjtemény 77/2. (Zalaegerszeg, 2015)

Zalaegerszegi végrendeletek 1804. január 4.–1826. június 7.

Nyolcadszor. Megholt Szöllösi Ignác öcsém két árváinak hagyok egyszáz, azaz 100 foréntokat. Azon summát a városi magistratus vegye gondviselése alá még az árvák fölnevelkednek, s annak interessé is azok hasznokra fordéttasson. Kilencedszer. Csácsi tekéntetes uraság részére hagyok 10, azaz tíz foréntokat, mi­vel fundusán szőlőbirtokom vagyon. Tizedszer. Egerszegi méltóságos uraság részére hagyok és rendelek 10, azaz tíz foréntokat. Tizenegyedszer. Én is Szalai Borbála, amint tapasztalásom vagyon egészségtelen­ségemben, hirtelen ez árnyékvilágbúl kiszóléttatnám, tehát az előlírt rende­lését férjemnek, Ketheli Józsefnek rendszerént helyben hagyván, és azokon fölül, ha halálom történik, minden ingó, ingatlan javaim mind Egerszegen, mind pedig Csácsi hegyben conscribáltossanak a városi magistratus urak ál­tol. Az meglévén ellicitáltossanak, és a béjövő summákból férjem által elren­delt summák kifizetése után ismét rendelek és hagyok. Tizenkettődször. Az öreg templom szükségére lámpásban égetendő olajra ren­delek hatszáz, azaz 600 ftokat, mely capitalis summa örökre föntmaradván, annak interessé a szükséges olajra fordéttassék. Tizenharmadszor. Örökös misékre, a meghalt hívek lelkeikért mondandó szent­misékre négyszáz, azaz 400 ftokat, annak interessé a följebb írt módon adas­sák ki. Tizennegyedszer. Az elől írt és elrendelt summák kifizetésérűl megmaradnak, osztassák négy részre, úgymint magunk leikeinkért mondandó szentmisék­re egy része, másik része az öreg templomban szükséges gyertyákra, az har­madik része az ispita épétésére, negyedik része pedig a házi szegényekre kiosztassék. Tizenötödször. Ha mindketten ez árnyékvilágbúl mastanában kiszóléttatnánk, tehát a botfai erdőn vagyon egy szál gyertyánfám, egy tölgyfa, egy bükkfa, le­vagdalva vágynak, tehát az ispitabéli koldusok részekre hordattassék el. Tizenhatodszor. Én, többször írt Ketheli József, ha ezen mastani nyavalámbúl tör­ténetbűi föl nem gyógyulnék, tehát kedves feleségemet, Szalai Borbálát min­den javaimban béhelyeztettem, mivel véle szerzettem, és azokat tetszése sze­rént használhassa. Tizenhetedszer. A Szűz Máriának megszerzett ruháira gondviseléssel légyen a város. Mely általunk tett rendelésünk előttünk fölolvastatván az városi, általunk meghívott magistratusbéli urak előtt. Ezeket egy pontig jól megértvén, evégre akaratunk és rendeletünk, ezen meghívott és tisztelt urak által coramisált, és ma­gunk kezeink keresztvonásával, előbbi tett rendeléseinknek erősségét rendeljük 144

Next

/
Thumbnails
Contents