Csomor Erzsébet (szerk.): Zalaegerszegi végrendeletek 1701-1826 I. 1701-1803 - Zalai gyűjtemény 77/1. (Zalaegerszeg, 2015)

Végrendeletek Zalaegerszegen a 18–19. században - Zalaegerszegi végrendeletek 1701. augusztus 18.–1803. december 17.

204. Kondor Erzsébet végrendelete 1802. július 8. Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében, ámen! Én, alább is megírt Kondor Örzse, Bentzik Csizmazia Mihály házostársa testem­ben beteges, és nyavalyás, elmémben ép, nem reménlem ezen betegágyombúl fölgyógyulásomat, kívántam végső rendelésemet megtennem, úgymint. Első­ben is az én bűnös lölkömet ajánlom az Úristennek, testemet a földnek az ő anyjának, a földnek, ahonnénd eredetét vette. Másodszor. Lakóházomat melyben lakom, édesanyámtól általvettem 150 forinto­kért, még eddig az írt summát meg nem főzettem. Halálom történvén tartozik az férjem kifüzetni, az ház maradjon néki, és minden háborgatás nélkül lak­hassa, és használhassa. Harmadszor. Viselő és ágyiruhám és más mobiliáim, amelyeket véle szereztem, írt férjemnél maradjanak minden ingó, ingatlan találtató javakkal, rendelem, és hagyom. Végre, hogy ezen rendelésemet ekképpen tettem praesentibus megismérem, és tulajdon kezem keresztvonyásommal meg is erősítettem. Signatum Zala Eger- szeg, 8. Julii, 1802. Zala Egerszegi városban lakozó Kondor Örzse + Bentzik Csizmazia házostársa Én előttem Rigó János város bírája előtt m. p. Én előttem Geszenhard Ignác város esküdtje előtt m. p. Én előttem Slaiffer Mihály város esküdtje előtt m. p. Én előttem Győréi Mihály város kisbírája előtt m. p. Én előttem Toth József város hites nótáriusa előtt m. p. Egylapos, eredeti. Lelőhely: MNL ZML Zalaegerszeg város régi levéltára - Végrendeletek No. 155. 205. Vargha Takáts György végrendelete 1802. november 22. Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében, ámen. Én, alább is megírt zala egerszegi városban lakozó Vargha Takáts György, adom tudtára mindeneknek kiknek illik ezen levelemnek rendiben, hogy minek­utána ezen súlyos nyavalyába estem volna, meggondolván e világi múlandó­ságot, nem reménlem gyógyulásomat, netalántán tehát maholnap e csalárd világbúi kiköltözzem, csökély javaimrúl, melyekkel Isten ő szent fölsége meg­346

Next

/
Thumbnails
Contents